A programirodát működtető Petőfi Kulturális Ügynökség közlése szerint a felmérést idén áprilisban végezték, és összesen huszonöt interjút készítettek klubvezetőkkel, művelődési házak irányítóival, határon túli klubok képviselőivel, valamint a hazai könnyűzenei szféra szakembereivel.

A Hangfoglaló Programiroda az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program részeként működik. A program kollégiumának klubtámogatási pályázata kiemelt jelentőséggel bír a koncerthelyszínek működése és fennmaradása szempontjából, hiszen ezen keresztül valósul meg számos klub és művelődési ház támogatása. Ezek a terek a hazai zeneipar fontos kulturális csomópontjai, így létük a szektor fennmaradásának kulcskérdése.

A felmérés szerint a legtöbb klub jelenleg is az NKA Hangfoglaló Program támogatásával tud működni, és különösen a vidéki helyszínek esetében ez a segítség nélkülözhetetlen az élőzenei profil fenntartásához.

A kutatás átfogó képet ad arról, milyen nehézségekkel szembesülnek az élőzenei helyszínek a koronavírus-járványt követően. Az interjúk alapján négy fő kihívás rajzolódott ki: működési, gazdasági-társadalmi, szakmai és finanszírozási problémák nehezítik a klubok életét.

A rezsi- és beszállítói költségek növekedése, a csökkenő látogatottság, valamint a fellépések elmaradása több helyszínt arra késztetett, hogy újragondolja működési modelljét. Ennek eredményeként a klasszikus klubprogramok mellett megjelentek az élményfókuszú események, például after partyk, gasztronómiai rendezvények és minifesztiválok.

A tanulmány szerint a jövő kulcsa az, hogy a klubok technológiailag innovatívak, kulturálisan érzékenyek és közönségközpontúak tudjanak maradni. Az élményalapú megközelítés egyre hangsúlyosabb: külföldön már elterjedtek az interaktív fényshow-k, illateffektek, tematizált események és mesterséges intelligencián alapuló ajánlórendszerek, amelyek a hazai klubélmény jövőjét is formálhatják.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a közönség egy része a nosztalgia miatt tér vissza a klubokba, míg mások a közösségi élményt és az inspiráló atmoszférát keresik. A jó élőzene önmagában már nem elég: a látogatók kapcsolódásra és közösségi élményekre vágynak. A klubok feladata, hogy ne csupán koncerteket kínáljanak, hanem élettel teli, emberközeli tereket hozzanak létre.

A tanulmány megállapítása szerint:

„Azok a helyszínek, amelyek felismerik a változás szükségességét, és képesek alkalmazkodni, nemcsak túlélni fognak, hanem újra központi szereplőivé válhatnak a hazai kulturális életnek.”

A teljes kutatás az alábbi linken érhető el:
https://hangfoglalo.hu/uploads/content/files/Klubkorkep_mi_hianyzik_a_telt_hazhoz.pdf

forrás: MTI
fotó: Akvárium