A kutatók megállapították, hogy ezek az úgynevezett „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak közvetlen tanítás során, hanem passzív megfigyelőként is képesek új tárgynevek megtanulására. A vizsgálatok alapján a közvetlen megszólítás és a kihallgatott beszéd egyaránt hatékony tanulási forrás számukra.

Míg a legtöbb kutya könnyen elsajátít alapvető vezényszavakat, a tárgyak nevének megértése már jóval ritkább képesség. A Gifted Word Learner (GWL) kategóriába sorolt kutyák azonban akár száz különböző játék nevét is meg tudják jegyezni, gyakran spontán módon, játék közben.

A tanulmány rámutat arra, hogy eddig nem volt bizonyított: ezek a kutyák a kisgyermekekhez hasonló módon, megfigyelés útján is képesek új szavakat tanulni. A kutatás eredményei szerint a szociális környezetben hallott beszédből való tanulás nem kizárólag emberi sajátosság.

„Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen típusú szótanuláshoz szükséges szociokognitív folyamatok nem csak az emberre jellemzőek” – idézi a közlemény Shany Dror kutatót, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársát. A vizsgálat vezetői szerint megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése meglepően hasonlít a kisgyermekek tanulási mintáira.

Az első kísérlet során tíz kivételes képességű kutyát vizsgáltak két eltérő helyzetben. Az egyik esetben a gazdák közvetlenül mutatták meg és nevezték meg az új játékokat, míg a másik helyzetben a kutyák csak megfigyelőként voltak jelen, amikor gazdáik egy harmadik személlyel beszélgettek az eszközökről. Mindkét módszer eredményesnek bizonyult: tízből hét kutya mindkét esetben megtanulta az új elnevezéseket.

A teljesítmény már az első próbák során kiemelkedő volt. A közvetlen tanításnál a kutyák nyolcvan százalékos pontosságot értek el, míg a kihallgatott beszéd esetében minden válasz helyesnek bizonyult. Összességében a kutyák ugyanolyan hatékonyan tanultak meg új szavakat megfigyelés útján, mint közvetlen tanítás során.

A második kísérletben a kutatók időben elválasztották a tárgyak látványát és azok megnevezését: a játékokat előbb megmutatták a kutyáknak, majd eltették, és csak később hangzott el a nevük. Ennek ellenére a legtöbb állat ebben a helyzetben is sikeresen elsajátította az új szavakat.

Fugazza Claudia, az ELTE Etológia Tanszékének vezető kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy ezek a kutyák rugalmasan, többféle módon képesek új információk feldolgozására. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kihallgatott beszédből történő tanulás valószínűleg általános, több fajra jellemző kognitív mechanizmusokra épül.

A kutatók ugyanakkor kiemelték: az ilyen kivételes képességű kutyák ritkák, és adottságaik feltehetően egyéni tulajdonságok és speciális környezeti hatások együtteséből erednek.

A vizsgálat az ELTE Etológia Tanszékén működő Genius Dog Challenge program részeként zajlott, amely a tehetséges szótanuló kutyák képességeit kutatja a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programjának támogatásával.

fotó: archív