Körkérdés: Kérnek-e segítséget az áldozatok?


Kuruczné Cserkó Fanni (28)
– Ami az anyagi károkat illeti: szerintem amióta elérhetőbbé vált a térfigyelő kamerák beszerzése, egyre gyakrabban kérnek segítséget a megkárosítottak. Az emberek rendelkeznek bizonyítékkal, így gyorsabban megtalálható a tettes, lezajlik az eljárás.
Viszont a lelki bűncselekmények – mint a bullying, érzelmi elhanyagolás, rágalmazás – kevésbé kézzelfoghatóak és bizonyíthatóak. A munkám során gyakran találkozom ezekkel. Az ilyen típusú sérelmek miatt sokkal kevesebben mernek szakemberhez, vagy akár csak bárkihez fordulni.

Hajagos-Tóth Veronika (56)
– Az emberek segítségkérési hajlandósága nagyban függ a bűncselekmény jellegétől, a társadalmi normáktól és az egyéni lelkiállapottól.
A gyerekek és idősek gyakran félnek a következményektől, vagy egyszerűen nem tudják, kihez fordulhatnak. A fiatal felnőttek esetében a szégyenérzet és a bizalmatlanság akadályozhatja a segítségkérést, főleg szexuális, vagy párkapcsolati erőszak esetén.
A férfiak gyakran gyengeségként élik meg, ha segítséget kérnek. A nők talán könnyebben megtennék, de a megtorlástól való félelem sokakat visszatart.
Sokszor a hátrányos helyzetűek, mint a hajléktalanok vagy bevándorlók sem mernek a hatóságokhoz fordulni. A bizalom, az empátia és a tájékoztatás mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy változzon ez a szemlélet.

Seres Dániel (30)
– Örömmel tapasztalom, hogy városunkban a térfigyelő kamerák felszerelésének köszönhetően nőtt a közbiztonság. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a fiatalabb korosztály számára megfelelő tájékoztatás legyen arról, hogy kihez és hogyan tudnak félelem nélkül segítségért fordulni. Az idősebbek esetében pedig az online tér veszélyeire – például csalásokra – kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

Barta László (49)
– Igen, szerintem az emberek mernek segítséget kérni, mert bíznak mások jó szándékában.
De az is igaz, hogy a legtöbben inkább csak nézik, ha valaki bajban van – legfeljebb felveszik mobiltelefonnal, aztán továbbmennek. Sajnos kevés a valódi segítségnyújtás, pedig a közösségi támogatás sokat számíthatna.

Bene Sándorné (56)
– Véleményem szerint az emberek ma már egyre inkább mernek segítséget kérni ha bajba kerülnek. Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni a megelőzés szerepét is – hiszen az a legjobb, ha el sem jutunk odáig, hogy valaki áldozattá váljon. A bűnmegelőzési tevékenységek, a tájékoztatás és az oktatás kiemelt jelentőséggel bírnak ebben.

Csuka Szilvia (32)
– Úgy gondolom, hogy alapvetően nagyon jó a közbiztonság a városban, és szerencsére én nem voltam még bűncselekmény áldozata. Ennek ellenére az ember fejében időnként megfordul, mit tenne, ha mégis egy ilyen szerencsétlen helyzetbe kerülne. Tapasztalataim szerint az emberek ma már mernek segítséget kérni – akár egymástól, akár a hivatalos szervektől. Ebben fontos szerepet töltenek be az internetes felületek is.
Azt látom, hogy a témáról egyre többet beszélünk, egyre több helyen tanítják is, hogyan érdemes viselkedni egy-egy „éles” helyzetben, hogy ne legyünk közömbösek. Ha minél többen segítünk, és jó példával járunk elöl, akkor idővel kialakulhat egy általánosabb bizalom az emberek között – még akkor is, ha idegenekről van szó. Ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy milyen típusú bűncselekményről van szó, és hogy annak áldozata milyen korú. Éppen ezért szerintem kiemelkedően fontos a megelőzés: hogy a gyerekek már egészen fiatal korban kapjanak hasznos tanácsokat és tudást arról, mi számít bűncselekménynek, és kihez fordulhatnak segítségért, ha ilyen helyzetbe kerülnek.