Az ünnepség elején a narrátorok köszöntötték a megjelent szülőket, pedagógusokat és meghívott vendégeket, köztük a szakképzési centrum vezetőit és az iskola jelenlegi és egykori igazgatóit. A szalagtűzés pillanatai – névsorolvasással, ünnepélyes bevonulással – csendes méltósággal jelezték: egy korszak lassan lezárul.

Az iskola igazgatónője, Szabó Péterné beszédében kiemelte, hogy a szalag nem csupán dísz, hanem a közösen megtett út szimbóluma. A technikumi, szakképző és szakiskolai végzősök előtt komoly kihívások állnak, de tudással, tapasztalattal és támogató közösséggel felvértezve vághatnak neki a következő időszaknak. Szavai egyszerre voltak biztatók és megerősítők: a munka, a kitartás és a hit mindig meghozza gyümölcsét.

Az est műsora irodalmi, zenei és táncos elemek gazdag váltakozásával idézte meg a diákévek hangulatát, a diákok humorral és öniróniával idézték fel a középiskolai mindennapok emlékezetes pillanatait: dolgozatokat, feleléseket, késéseket és közös nevetéseket.

A látványos produkciókról a Fantasy Dance Company gondoskodott: légtornász számok, hammock, karika, silk és egy különleges finálé emelte az esemény hangulatát. Az est zenei részét akusztikus előadás színesítette, az ünnep csúcspontját a klasszikus bécsi keringő hozta el. A végzősök partnereikkel léptek a parkettre, majd a hagyomány szerint szüleiket és vendégeiket is közös táncra hívták.

A szalagavató végére világossá vált: bár a búcsú még nem végleges, a változás már elkezdődött. A kék szalag egyszerre hordozza a múlt emlékeit és a jövő ígéretét – mindazt, amit a Kossuth falai között kaptak, és mindazt, amit magukkal visznek az élet következő állomásaira.

Fotó: Kossuth Lajos iskola