Kalandos szakmahét a legkisebbeknek

A kis tanoncok reggeltől délutánig vettek részt a változatos programokon, aminek célja a szakmatanulás népszerűsítése volt – korosztályukhoz illően, játékos és élményalapú formában. A gyerekek saját kezükkel szögeltek össze kisládát az asztalosműhelyben, mozaikot raktak burkoló tanműhelyben, a festőknél pedig faliképet készítettek gletteléssel, majd festéssel.
A varróműhelyben gépi varrással próbálkoztak, a fodrászoknál hajfonást tanultak, babafejeket fésülhettek. A fémes tanműhely egyik kedvence a hegesztőszimulátor volt, ahol teljes biztonságban próbálhatták ki, milyen érzés ívet húzni. A bőrös foglalkozáson kulcstartók és bőrből készült ékszerek születtek a kis kezek alatt.
A szakmai foglalkozások után minden nap ebéd és egy kis csendespihenő következett a kollégiumi szobákban, majd délutánonként sport és ügyességi játékok, stratégiai feladatok, kreatív foglalkozások – például póló- és tornacipőfestés – színesítették a programot. A hét során egy strandolós délutánt is tartottak, ami nagy sikert aratott.
A zárónapon minden résztvevő ünnepélyes keretek között vehette át saját „tanonc levelét”, ami tanúsítja, hogy becsülettel letöltötte inas időt, és jövőre már a „Kis Szakik” hete résztvevőjeként térhet vissza.
A program szakmai vezetője, Bodorné Szikora Erzsébet így foglalta össze a hét tapasztalatait:
– Hatalmas öröm volt látni a gyerekek kíváncsiságát, lelkesedését. A célunk az volt, hogy játékosan mutassuk meg nekik, milyen sokféle izgalmas, alkotó szakma létezik. Ha most még nem is hoznak döntést a pályaválasztásról, tapasztalatokat és benyomásokat szereznek, és ez a legfontosabb.
A szervezők – Magyari Levente főszervező, Szabóné Varga Edit koordinátor, valamint a kollégiumi tantestület több tagja – egyöntetűen úgy érezték, hogy sikerült maradandó élményt nyújtaniuk a gyerekeknek, miközben az iskola jóhírét is öregbítették. Kiemelték a szakoktatók önzetlen közreműködését, akik nélkül a program nem valósulhatott volna meg.
A szülőktől és diákoktól érkezett lelkes visszajelzések alapján már most látszik: lenne igény hasonló élményhetekre a jövőben is, és ha a lehetőség adott lesz, a Koli műhely csapata örömmel folytatja a munkát.
Fotó: Bodorné Szikora Erzsébet






