• 310 éve, 1716-ban született Krizsanóczy János, Félegyháza első plébánosa (†1751).
• 295 éve, 1731-ben a Német Lovagrend eladta a jász és kun kerületeket a Pesti Invalidusok Háza Rokkant Katonákat Segélyező Alapítványának. A terület új földesura megkezdte a lakatlan területek benépesítését.
• 290 éve, 1736-ban született Erdélyi József, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom harmadik plébánosa (†1801).
• 290 éve, 1736-ban született Benedek Ágoston, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom negyedik plébánosa (†1809).
• 285 éve, 1741-ben született Tóth Tamás, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom hatodik plébánosa (†1794).
• 260 éve, 1766-ban megalakult a szabó-szíjjártó céh.
• 225 éve, 1801-ben született Kalmár József kiskun kerületi kapitány, városi képviselő, Fazekas Anna férje (†1884).
• 225 éve, 1801-ben nyitották meg az első keresztutcát, vagyis a két párhuzamos utcát összekötő utat. Ennek a közterületnek Kereszt utca lett a neve.
• 200 éve, 1826-ban királyi rendelet eredményeként a nádor parancsára a kerületi székház főépületében (ma Kiskun Múzeum) Szentháromság tiszteletére kápolnát alakítottak ki az elzártak, a rabok számára, hogy legalább vasárnaponként jussanak lelki táplálékhoz.
• 195 éve, 1831-ben kolerajárvány dúlt Félegyházán.
• 185 éve, 1841-ben megalakult az ács-kőműves-molnár céh.
• 180 éve, 1846-ban a város határában 39 szélmalom és 40 szárazmalom működött.
• 180 éve, az 1846/47-es tanévben indult el az inasok vasárnapi iskolája Müller Mihály (1796–1882) plébánosnak köszönhetően, tanítónak Huszka Józsefet nevezték ki.
• 155 éve, 1871-ben épült fel Szarvas András egyemeletes romantikus stílusú lakóháza a Kossuth utca 4. szám alatt. Későbbi tulajdonosáról Klazsik-háznak is nevezik.
• 150 éve, 1876-ban alakult az első dalárda a városban. A karnagyot Budapestről hívták, aki néhány hónap múlva megvált a dalosoktól. Helyét Kanizsai Nagy Antal katonaügyosztályi jegyző és Ulrich István főkántor vette át.
• 150 éve, 1876-ban alakult az első önkéntes tűzoltó egylet, mely az 1890-es évekre az alapító, Osza György (1851–1888) korai halála miatt megszűnt.
• 140 éve, 1886-ban felépült a Szentpály József tervezte eklektikus stílusú Korona szálló és vendéglő épülete.
• 140 éve, 1886–1887-ben szétválasztották a plébánosi és az iskolaigazgatói pozíciókat.
• 135 éve, 1891-ben alakult a Kun Félegyházi Dalkör. A karmester Chobodiczky Alajos, a tanítóképző zenetanára, de betegsége miatt rövidesen lemondott. Utódja Egner Adolf.
• 125 éve, 1901-ben a nagy kihasználtságnak örvendő Korona szálló és vendéglő mellékutcai épületszárnyát meghosszabbították. Az épületbővítés követte az eredeti eklektikus stílust, megtartva a homlokzatmagasságot, valamint a díszítést.
• 120 éve, 1906-ban jelent meg Móra Ferenc első ifjúsági regénye Öreg diófák alatt címmel, melyet később átdolgozott és 105 éve, 1921-ben Dióbél királyfi címen adott ki a szegedi Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalat.
• 120 éve, 1906-ban Szijjártó Gyula hat alkalmazottal és négy fia vezetésével megalapította rézműves üzemét a Széchenyi utca 40. szám alatti házban.
• 100 éve, 1926-ban kezdődött el az eklektikus stílusú, hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbből álló Fürdőszálló építése Hegedűs Ármin (1869–1945) és Bőhm Henrik (1867–1936) műépítészek tervei alapján. A másfél évig tartó építkezés 1928-ban fejeződött be.
• 100 éve, 1926-ban készült el Istók János (1873–1972) szobrász alkotása, városunk díszpolgára, dr. Holló Lajos (1859–1918) ügyvéd, újságíró, politikus bronz mellszobra. 33 év után, 1959-ben a VI. Kiskun Napok alkalmából avatták fel a Móra téren.
• 85 éve, 1941-ben született Kiskunfélegyházán dr. Ficsór Mária fül-orr-gégész főorvos, aki 1965-től 2006-ig dolgozott a helyi kórházban (†2016).
• 85 éve, 1941-ben született Kiskunfélegyházán Tóth József kosárlabdázó, a Budapesti Honvéd, az Oroszlányi Bányász, a Csőszer és a magyar válogatott egykori játékosa (†2015).
• 80 éve, 1946-ban született Kiskunfélegyházán dr. Terbe István kertészmérnök, agrokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szent István Egyetem professor emeritusa.
• 70 éve, 1956-ban építettek lourdes-i barlangot főtisztelendő Pásztor János és Maár Zoltán káplánok a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom plébániakertjébe.
• 55 éve, 1971-ben hozták létre a hajdani Április 4. Gépipari Művek nyugállományba vonuló dolgozói a Megbecsülés Nyugdíjas Klubot, Félegyháza legrégebben működő nyugdíjas klubját.
• 40 éve, 1986-ban nyitotta meg a Lenin Tsz az asztaliteniszezőknek épített termét, ekkortól számítható a minőségi asztalitenisz Kiskunfélegyházán.
• 35 éve, 1991-ben megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat félegyházi csoportja.
• 25 éve, 2001-ben kezdte meg működését A Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001. Alapítvány azzal a céllal, hogy a magyar kultúrát terjessze, megőrizze határokon átívelő módon.
• 20 éve, 2006-ban megalakult a Huszka József Baráti Kör, melynek célja Huszka József művésztanár, néprajzkutató köztudatba emelése.

Január

• 90 éve, 1936. január 2-án hunyt el Kiskunfélegyházán Gerenday József nyugállományú honvéd alezredes, várososunk nyugalmazott rendőrfőkapitánya (*1854).
• 30 éve, 1996. január 4-én súlyos támadás érte Gábor Imre (1940–2015) plébánost. Ez a nap a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom történetének szomorú, fekete napja.
• 55 éve, 1971. január 5-én elhunyt Mészáros László tanító, a Kiskunfélegyházi krónika összeállítója (*1939).
• 90 éve, 1936. január 5-én hunyt el Kiskunfélegyházán Kováts Ferenc gyufagyáros (*1851).
• 30 éve, 1996. január 8-án elhunyt Hondromatidisz Rigasz görög származású szobrász, aki Hollóné Maksa Olga felkérésére készítette el Holló László mellszobrát (*1942).
• 275 éve,1751. január 9-én hunyt el Krizsanóczy János, Félegyháza első plébánosa (*1716).
• 25 éve, 2001. január 10-én elhunyt Ágó József termelőszövetkezeti elnök, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1906).
• 30 éve, 1996. január 11-én hunyt el Móra Gábor művészettörténész, Móra István unokája, aki élete végéig tartotta a kapcsolatot városunkkal. Kisméretű festményeiből ajándékozott a Kiskun Múzeumnak, halála után a felesége a használati tárgyaiból adományozott az intézménynek (*1912).
• 125 éve, 1901. január 13-án született dr. Dabasi Halász György orvos, 1952 és 1973 között a városi kórház sebészeti osztályának osztályvezető főorvosa (†1973).
• 5 éve, 2021. január 14-én elhunyt Szecskó Péter Holló László-díjas festő, grafikus, illusztrátor, aki 1979 óta élt városunkban (*1950).
• 25 éve, 2001. január 15-én hunyt el a félegyházi születésű dr. Keresztesi Béla erdőmérnök, a parkerdő tervezője (*1922).
• 55 éve, 1971. január 15-én elhunyt Borda László francia–magyar szakos tanár, a Móra Ferenc Gimnázium igazgatója (*1904).
• 105 éve, 1921. január 15-én született Kiskunfélegyházán L. Pekker Zsuzsanna, a miskolci zeneművészeti szakközépiskola és az ottani tanítóképző magánének-tanára (†1998).
• 55 éve, 1971. január 16-án hunyt el Móczár Miklós pedagógus, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola igazgatója, tankönyvíró, biológus, rovarkutató, városunk szülötte (*1884).
• 85 éve, 1941. január 16-án elhunyt Mihalovits Alajos matematika–fizika szakos pedagógus, aki 1881-től 31 évig tanított a félegyházi gimnáziumban, Móra Ferenc osztályfőnöke, mennyiségtan és fizika tanára (*1856).
• 75 éve, 1951. január 17-én hunyt el Boleszny Antal természetrajz–földrajz szakos tanár, a Szent László Gimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) igazgatója (*1882).
• 230 éve, 1796. január 17-én született Müller Mihály, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom tizenkettedik plébánosa (†1882).
• 5 éve, 2021. január 18-án elhunyt dr. Nánási Éva, a Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályának vezetője, majd városunk aljegyzője, 2013-tól a járási hivatal vezető beosztású dolgozója.
• 35 éve, 1991. január 22-én hunyt el Oláh Károly címzetes apát, kanonok, nyugalmazott főesperes, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom tizennyolcadik plébánosa (*1908).
• 95 éve, 1931. január 23-án született Rákosszentmihályon Meszes Tóth Gyula szobrász, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium belső udvarán álló A tornászlány című szobor alkotója (†2010).
• 80 éve, 1946. január 26-án alakult meg a Kiskunfélegyházi Földműves Szövetkezet, az Integrált Zrt. jogelődje.
• 135 éve, 1891. január 27-én született Kiskunfélegyházán Szabó Kornél, a Boczonádi család tagja, vegyészmérnök, a Balatonfűzfői Nitrokémia vezérigazgatója (†1948).
• 15 éve, 2011. január 28-án elhunyt Móra Magda költő, tanár, levéltáros, Móra István unokája (*1922).
• 60 éve, 1966. január 30-án a restaurált Hattyúház valamennyi helyiségében, 365 m²-en megnyílt a Petőfi Sándor Városi Könyvtár.

Február

• 5 éve, 2021 februárjában hunyt el Bertalan Márta, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium testnevelés–biológia szakos tanára.
• 40 éve, 1986 februárjában alakult meg 40 fővel a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Nyugdíjas Klubja, ami ma már Kunplast Nyugdíjas Klub néven működik.
• 75 éve, 1951. február 3-án született Kiskunfélegyházán Tarjányi Zoltán római katolikus pap, erkölcsteológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora, lapszerkesztő (†2015).
• 130 éve, 1896. február 5-én született Kiskunfélegyházán Gampel Béla majsajakabszállási plébános, egyházi író (†1938).
• 90 éve, 1936. február 8-án nyitotta meg dr. Roykó Viktor a 20 ülőhelyes olvasótermét a könyvkereskedésében.
• 30 éve, 1996. február 10-én elhunyt Csitos Ágnes Mária Antonella szerzetes-tanár, vezetése alatt nyílt meg Kiskunfélegyházán 1992-ben az általa kigondolt és megszervezett Háziasszonyképző, s ezzel újraindult egykori alma matere, a Constantinum (*1917).
• 90 éve, 1936. február 11-én született Kiskunfélegyházán Kovács Sándorné Fejes Erzsébet magyar–történelem szakos tanár, a Darvas József Általános Iskola nyugalmazott igazgatója (†2016).
• 150 éve, 1876. február 12-én született Kiskunfélegyházán Pál Károly tanár, aki magyar és latin nyelvet, szépírást, gyorsírást, bölcseletet, testnevelést oktatott a főgimnáziumban (ma Móra Ferenc Gimnázium). Pedagógusi működésének első évében a VIII. osztályos Móra Ferencet magyar irodalmi olvasmány, görög irodalom- és művelődéstörténetre tanította (†1917).
• 190 éve, 1836. február 12-én született Sopronban Kugler Pál Ferenc szobrász, a Petőfi Sándor Emlékházban és annak udvarán látható Petőfi-mellszobor alkotója (†1875).
• 80 éve, 1946. február 15-én született Kiskunfélegyházán Pölös Endre grafikus, a szegedi Tömörkény István gimnázium tanára (†2017).
• 160 éve, 1866. február 18-án született Vas József építész, aki közösen tervezte Morbitzer Nándorral a városházát, a Constantinum leánynevelő intézetet és a Bányai-házat (†1910).
• 80 éve, 1946. február 19-én született Bánkiné dr. Molnár Erzsébet történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Kiskun Múzeum nyugalmazott igazgatója, Kiskunfélegyháza díszpolgára.
• 270 éve, 1756. február 19-én született Horváth Péter, a jászkunok első történetírója, a Jászkun Kerület aljegyzője (†1829).
• 250 éve, 1776. február 20-án elrendelte a városi tanács a koldusok rendszeres, évenkénti összeírását.
• 130 éve, 1896. február 21-én született Móra János, Móra Ferenc unokaöccse, Zalaegerszeg legendás hírű, nagy műveltségű, hatásos előadásmódú görög–latin–magyar szakos gimnáziumi tanára. Iskolája 1993-ban a kiemelkedő munkát végző tanár elismerésére Móra János-emlékgyűrűt alapított (†1960).
• 145 éve, 1881. február 26-án hunyt el Klór János néptanító, aki 53 évig működött a pályán. Móra Istvánt is tanította, aki szerint „Glór” igen keményen bánt a nebulókkal (*1808).

Március

• 10 éve, 2016 márciusában elhunyt Jókainé Farkas Erzsébet, a Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógusa (*1960).
• 165 éve, 1861 tavaszán elkészítette Gerenday Antal budapesti szobrász a Petőfi Sándor Emlékház homlokzatán látható emléktáblát, mely azt hirdeti, hogy „Itt töltötte gyermekéveit Petőfi Sándor”. A kedvezőtlen politikai viszonyok miatt a leleplezésére csak 1867. október 13-án, az első országos Petőfi-ünnepségen került sor.
• 235 éve, 1791. március 1-jén született Gáspáry Ferenc, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom tizenegyedik plébánosa (†1832).
• 105 éve, 1921. március 7-én született Kiskunfélegyházán Czakó József pék, majd gyári munkás, a Nemzeti Tanács elnöke, 1956. október 16-a és 1957. február 13-a között a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, örökös címzetes polgármester (†1991).
• 90 éve, 1936. március 9-én született Urbán Miklósné, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár nyugalmazott helyismereti könyvtárosa, több helyi vonatkozású kiadvány szerzője, Kiskunfélegyházáért kitüntető cím birtokosa.
• 165 éve, 1861. március 10-én a város polgárosuló elemeiből, főleg iparosokból megalakult a Félegyházi Népkör, elnöke Fazekas Alajos.
• 70 éve, 1956. március 12-én született Klausz Gábor könyvtáros, pedagógus, Gárdony egykori alpolgármestere, Móra István dédunokája (†2012).
• 75 éve, 1951. március 19-én született Kiskunfélegyházán Markolt György szobrász, aki a Móra téren látható bronzból készült egészalakos Móra-szobor alkotója. A nagy írót subával letakart mészkő pamlagon kezében kalappal beszélgetés közben örökítette meg.
• 120 éve, 1906. március 22-én adta ki a polgármesteri hivatal a protestáns hívek imaházának építési engedélyét. Tavasszal elkezdődött az építkezés, a református templomot egy évvel később, 1907 nyarán szentelték fel.
• 35 éve, 1991. március 23-án felavatták a Felsőtemetőben a II. világháborúban hősi halált halt, elesett, eltűnt, fogságban meghalt félegyházi katonák emlékművét.
• 10 éve, 2016. március 26-án hunyt el dr. Ficsór Mária fül-orr-gégész főorvos, aki 1965-től 2006-ig dolgozott a félegyházi kórházban (*1941).
• 75 éve, 1951. március 27-én elhunyt Forgó György, aki 1893 és 1905 között a főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) tanári karának tagja, Móra Ferencet politikai földrajzra és természetrajzra tanította (*1859).
• 45 éve, 1981. március 29-én hunyt el Fazekas Ágnes Mária Blandina nővér, Kiskunfélegyháza díszpolgára, aki városunk oktatási életében és az országos mezőgazdasági leányképzés megalapozásában végzett kiemelkedő munkát (*1897).
• 80 éve, 1946. március 30-án született Kiskunfélegyházán dr. Móczár József közgazdász, egyetemi oktató, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa.
• 75 éve, 1951. március 31-én elhunyt Beregszászon a félegyházi születésű Móczár József piarista pap, magyar–latin szakos tanár, irodalomtörténész (*1869).

Április

• 50 éve, 1976 áprilisában nyílt meg a Tejbisztró a volt Korona Szálló épülettömbjében.
• 90 éve, 1936. április 1-jén született Kiskunfélegyházán Kalász Kázmér asztaliteniszező, a szakosztály alapítója (†1996).
• 180 éve, 1846. április 2-án hunyt el Balogh István, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom kilencedik plébánosa (*1773).
• 85 éve, 1941. április 9-én született Paczolay Gyula testnevelő, tornaedző, nemzetközi versenybíró, a Tulit Péter emlékverseny szervezője, Kiskunhalas díszpolgára. 1959-ben a Petőfi Sándor Gimnáziumban (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) érettségizett (†2019).
• 95 éve, 1931. április 10-én elhunyt Haubner Károly dalköltő, karmester, énektanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1863).
• 225 éve, 1801. április 10-én hunyt el Erdélyi József, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom harmadik plébánosa (*1736).
• 70 éve, 1956. április 12-én született Kiskunfélegyházán Kolozsvári Sándor képzőművész (†2012).
• 100 éve, 1926. április 14-én elhunyt dr. Porst Kálmán történelem–latin szakos tanár, tornatanár, a Szent László Gimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) igazgatója, a város közművelődésének jeles alakja, Petőfi-kutató (*1876).
• 20 éve, 2006. április 19-én hunyt el Bittmann Zsigmond szerzetespap, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1916).
• 25 éve, 2001. április 21-én elhunyt Lükő Gábor Kossuth-díjas néprajzkutató, művelődéstörténész, 1963 és 1971 között a Kiskun Múzeum igazgatója (*1909).
• 165 éve, 1861. április 22-én született gróf Tisza István politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†1918).
• 70 éve, 1956. április 26-án hunyt el dr. Katona (Kittenberger) János, aki 1908 és 1923 között igazgatta a tanítóképző intézetet (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium), emellett a magyar nyelvet, az irodalmat és a pedagógiai tárgyakat tanította, vezette a gyakorlati kiképzést. Ő volt az, aki 1927-ben indítványozta 88 képviselőtársával együtt, hogy a közgyűlés válassza meg Móra Ferencet a város díszpolgárává (*1867).
• 5 éve, 2021. április 28-án elhunyt Luczó József, aki négy évtizedig dolgozott a félegyházi könyvtárban, városunk kulturális életében aktívan vett részt (*1944).
• 130 éve, 1896. április 29-én hunyt el Bátorfi Lajos író, újságíró, lapszerkesztő, városunk szülötte (*1835).

Május

• 5 éve, 2021 májusában elhunyt Kiss Andrea, a Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskolájának tanítója.
• 35 éve, 1991. május 1-jén hunyt el dr. Csölle Kálmán belgyógyász, tüdőgyógyász, a félegyházi tüdőgondozó intézet vezető főorvosa (*1927).
• 130 éve, 1896. május 2-án elhunyt Molnár István, 1879 és 1888 között Kiskunfélegyháza polgármestere, a Takarékpénztár igazgatója (*1844).
• 90 éve, 1936. május 3-án született Istvánfi Csaba testnevelő tanár, kosárlabda szakedző, pszichológus, aki 1954-ben a félegyházi testnevelési gimnáziumban érettségizett (†2017).
• 70 éve, 1956. május 6-án felavatták Istók János (1873–1972) szobrász alkotását, a Móra Ferencről készült mellszobrot a Daru utcában.
• 70 éve, 1956. május 6-án ünnepség keretében az I. László Gimnázium Móra Ferenc nevét vette fel.
• 120 éve, 1906. május 6-án a rendkívüli közgyűlés elfogadta Baghy László városi képviselő és 52 társa beadványát, melyben indítványozták dr. Holló Lajos (1859–1918) Kiskunfélegyháza díszpolgárrá választását. A rendkívül díszes és művészi díszoklevél átadása a politikai csatározások miatt három évet késett, 1909. november 20-án kapta meg Budapesten a félegyházi küldöttségtől.
• 15 éve, 2011. május 8-án hunyt el Stein Ernő Lőrinc, a Szent István-templom, Újtemplom hatodik plébánosa, főesperes, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1926).
• 35 éve, 1991. május 9-én elhunyt Messzi István, kiskunfélegyházi születésű olimpiai ezüstérmes súlyemelő (*1961).
• 5 éve, 2021. május 12-én hunyt el dr. Kardos András jogász, városunk utolsó tanácselnöke, majd alpolgármester, önkormányzati képviselő (*1947).
• 125 éve, 1901. május 15-én elhunyt idősebb Molnár Imre, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédtisztje, városi rendőrkapitány (*1826 körül).
• 30 éve, 1996. május 18-án avatták fel a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére a Platán Utcai Általános Iskola aulájában az intézmény művészi kivitelű emblémáját, a platánlevelet, melyet Göblyös Róbert (1959–), a tanintézet volt rajztanára tervezett.
• 75 éve, 1951. május 19-én született Talapka István, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom huszonegyedik plébánosa.
• 110 éve, 1916. május 19-én született dr. Móra Bertalan jogász, költő, Móra István unokája. Széleskörű levelezést folytatott Móra László költő, író, pedagógus erkölcsi rehabilitációjáért (†1994).
• 130 éve, 1896. május 19-én született Alpáron Kádár Lajos, a bojtárlegényből lett író (†1982).
• 235 éve, 1791. május 19-én és 20-án felszentelték a város alsó szélén a Bikahegy határrészben az akkor még létező Birgés halma melletti, valamint a város felső részén a nyilas földeken túl a Kisszegedi útban lévő temetőt, vagyis az Alsó- és Felsőtemetőt.
• 150 éve, 1876. május 22-én született dr. Holló Béla ügyvéd, 1919 és 1929 között Kiskunfélegyháza polgármestere (†1932).
• 105 éve, 1921. május 24-én tartotta Kiskunfélegyháza város képviselő-testülete azt az ünnepélyes díszközgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja a 75 esztendős gróf Apponyi Albert (1846–1933) 50 éves közéleti szereplésének megünneplésére vonatkozó főispáni leirat, illetve a hozzá kapcsolódóan beadott önálló indítvány megtárgyalása volt. Ez utóbbiban dr. Horváth Zoltán városi képviselő tett javaslatot arra, hogy a magyar közélet kimagasló alakját városunk díszpolgárává válassza meg.
• 25 éve, 2001. május 25-én a Városalapítók Napja ünnepségsorozat nyitóprogramjaként újraavatták a Frank-ház és a Hattyúház között a Szent János téren lévő Ereklyés Országzászlót.
• 30 éve, 1996. május 25-én dr. Pongrácz Pál egykori diák kezdeményezésre kopjafát állítottak a Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) előkertjében az elődintézmény, a tanítóképző alapításának 125. évfordulója alkalmából.
• 85 éve, 1941. május 25-én a hősök napján felavatták a Fürdőszálló előtti téren Varga Ferenc budapesti szobrász az 1. világháború hősi halottainak méltó emléket állító, rohamra induló magyar katonát ábrázoló szobrát.
• 85 éve, 1941. május 28-án vette át Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára oklevelét Zámbó Dezső (1863–1945), a Szent István-templom, Újtemplom harmadik plébánosa.
• 180 éve, 1846. május 29-én született gróf Apponyi Albert politikus, országgyűlési képviselő, kultuszminiszter, az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†1933).

Június

• 50 éve, 1976. június 5-én avatták fel a Batthyány Lajos Általános Iskola előkertjében Gáti Gábor (1937–) Munkácsy-díjas szobrász egészalakos, ülő Baglyos fiú alkotását.
• 125 éve, 1901. június 5-én hunyt el Agócs János, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom tizennegyedik plébánosa, kerületi esperes, az Iparos és Kereskedő Tanonciskola igazgatója (*1839).
• 85 éve, 1941. június 7-én született Kiskunfélegyházán dr. Szentistványi István neurológus, pszichiáter szakorvos, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egykori docense (†2008).
• 150 éve, 1876. június 7-én született dr. Porst Kálmán történelem–latin szakos tanár, tornatanár, a Szent László Gimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) igazgatója, a város közművelődésének jeles alakja, Petőfi-kutató (†1926).
• 100 éve, 1926. június 9-én született Páder János kosárlabdázó, főiskolai tanár, sportíró, mesteredző; sportvezető, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke. 1945-ben végzett a helyi tanítóképzőben (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) (*2001).
• 110 éve, 1916. június 9-én született Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász, érdemes, kiváló művész, a Képzőművészeti Főiskola (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem) tanára, 1974 és 1987 között rektora, a Dózsa György utca végén lévő pihenőparkban látható Dózsa-szobor alkotója (†1993).
• 115 éve, 1911. június 10-én született Kiskunfélegyházán Ágay Dénes zeneszerző, karmester, zenepedagógus, zenei szerkesztő (†2007).
• 75 éve, 1951. június 12-én elhunyt Endre Dénes MÁV-titkár, újságíró, műfordító. Álneve műfordítóként Félegyházy Endre (*1884).
• 75 éve, 1951. június 15-én a Népgazdasági Tanács 1950. december 28-án kelt 701/34/1950. számú határozata alapján Középnehéz Vasszerkezeti Gyár elnevezéssel állami vállalat épült Kiskunfélegyházán. Az évek alatt változott a gyár neve: Bányászati Berendezések Gyára, Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Leányvállalata, Április 4. Gépipari Művek Központi Gyára, Transelektro Gépipari Művek Kft., Transelektro Ganz-Röck Kazán és Erőművi Berendezések Rt.
• 185 éve, 1841. június 15-én született Kiskunfélegyházán Pásztor Ferenc tanító, ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő, Petőfi-kutató, városunk díszpolgára (†1898).
• 145 éve, 1881. június 18-án megtartott szemle alapján a közgyűlés véglegesen átvehetőnek találta a Szent István-templomot, az Újtemplomot.
• 75 éve, 1951. június 20-án hunyt el Dongó Orbán budapesti gimnáziumi igazgató, irodalomtörténész, nyelvész, városunk szülötte. 1911-ben Szegeden jelent meg A kiskunfélegyházi nyelvjárás című tudományos értekezése (*1880).
• 115 éve, 1911. június 20-án született Kiskunfélegyházán Nagy Lídia ének-zene tanár, Veszprémben 1956 őszén önálló ének-zenei tagozatú általános iskolát szervezett, melynek első igazgatója lett (†1987).
• 170 éve, 1856. június 21-én született Kiskunfélegyházán Mihalovits Alajos matematika–fizika szakos pedagógus, aki 1881-től 31 évig tanított a félegyházi gimnáziumban, Móra Ferenc osztályfőnöke, mennyiségtan és fizika tanára (†1941).
• 10 éve, 2016. június 24-én a Templomhalomnál átadták Bozóky István kőfaragó mester felajánlásából készített kőtáblákból kirakott ugróiskolát, melyet az 1991-ben ezen a napon tragikus balesetben elhunyt négy gyermek emlékére alkotott meg.
• 35 éve, 1991. június 24-én a Bankfalu homokbányájában négy gyermek játszott, akik soha többé nem tértek haza, a leomló homok örökre eltemette őket.
• 150 éve, 1876. június 25-én a Vallás- és Közoktatási Magyar Királyi Minisztérium a 14.225/1876. számú rendeletével az Állami Tanítóképzőt Csongrádról Félegyházára helyezte. A képző 28 évig a Constantinum épületének emeleti részén működött, majd 1904-ben a mai Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium épületébe költözött.
• 140 éve, 1886. június 27-én született Kiskunfélegyházán Ihász Aladár színész, rendező (†1960).
• 100 éve, 1926. június 28-án Morbitzer Nándor (1874–1950) jóváhagyott és elfogadott tervei alapján elkezdték a Kazinczy utca 1. szám alatt lévő kiemelkedő szépségű, eklektikus stílusú bérpalota, városi bérház építését.
• 140 éve, 1886. június 28-án született Pál Kálmán, a Kiskun Múzeum múzeumőre (†1959).
• 65 éve, 1961. június 29-én született Kiskunfélegyházán Messzi István olimpiai ezüstérmes súlyemelő (†1991).

Július

• 5 éve, 2021 júliusában 99 éves korában elhunyt idősebb Csányi József, városunk egyik utolsó II. világháborús honvédje.
• 150 éve, 1876 júliusában létesült Félegyházán Dohánybeváltó Üzem, „Dohánygyár”.
• 10 éve, 2016. július 1-jén hunyt el Kovács Sándorné Fejes Erzsébet magyar–történelem szakos tanár, a Darvas József Általános Iskola igazgatója (*1936).
• 25 éve, 2001. július 2-án elhunyt dr. Simon Sándor nyugállományú altábornagy, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (*1929).
• 55 éve, 1971. július 4-én hunyt el dr. Mezősi Károly tanár, tanítóképző intézeti igazgató, történész, Móra- és Petőfi-kutató, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1907).
• 325 éve, 1701. július 4-én kibocsátott I. Lipót rendelete kimondja, hogy a Jászkun kerületet „a közjó előmozdítása érdekében” kiárusítják, földesúri hatóság alá helyezik, a korábban földesúri adótól mentes lakosságát jobbágyszolgáltatásra kötelezik, ilyen vonatkozású kiváltságait megszüntetik.
• 90 éve, 1936. július 6-án született Kiskunfélegyházán Fekete János római katolikus pap, címzetes esperes, Jakabszállás plébánosa, díszpolgára (†2023).
• 45 éve, 1981. július 8-án elhunyt Benkő Ákos irodalomtörténész, író, kritikus, középiskolai tanár, városunk szülötte (*1928).
• 130 éve, 1896. július 12-én a millennium alkalmából jelent meg Móra Ferenc első hazafias költeménye Pusztaszeren címmel a Félegyházi Hírlapban.
• 265 éve, 1761. július 12-én gróf Eszterházy Károly váci püspök felszentelte a késő barokk stílusú Sarlós Boldogasszony-templomot, Ótemplomot.
• 85 éve, 1941. július 17-én hunyt el Kiskunfélegyházán Szabó Endre ének-zene tanár, zeneszerző, 1916 és 1924 között a tanítóképző (ma Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium) pedagógusa (*1882).
• 45 éve, 1981. július 18-án hunyt el a félegyházi születésű Molnár László olimpiai helyezett evezős, kormányos (*1902).
• 70 éve, 1956. július 19-én elhunyt Babay József író, a Mi huszonketten című Félegyházán játszódó regény szerzője (*1898).
• 100 éve, 1926. július 19-én született Stein Ernő Lőrinc, a Szent István-templom, Újtemplom hatodik plébánosa, főesperes, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†2011).
• 5 éve, 2021. július 22-én hunyt el Pap István, aki 1990-től húsz éven keresztül volt képviselője a 9. számú választókörzetnek, Bankfalu városrésznek.
• 35 éve, 1991. július 22-én elhunyt Kiskunfélegyházán Czakó József pék, majd gyári munkás, a Nemzeti Tanács elnöke, 1956. október 16-a és 1957. február 13-a között a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, örökös címzetes polgármester (*1921).
• 20 éve, 2006. július 22-én hunyt el dr. Czakó István, Kerekegyháza polgámestere (*1953).
• 75 éve, 1951. július 22-én elhunyt szülővárosában, Kiskunfélegyházán Újvári László pilóta (*1893).
• 120 éve, 1906. július 23-án született Ágó József termelőszövetkezeti elnök, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†2001).
• 110 éve, 1916. július 26-án hét harangot szállítottak el városunkból vasúton, hogy fegyvert öntsenek belőlük. A Sarlós Boldogasszony-templomból, Ótemplomból kettő, a Szent István-templomból, Újtemplomból három, a Kalmár-kápolnából és a külső-galambosi iskolából egy-egy harangot vittek el. 1925. szeptember 27-én tértek vissza a Harangművek Rt. Ecclesia Harangöntödéjében újonnan megöntött utódok.
• 35 éve, 1991. július 27-én hunyt el Solymosi István Károly újságíró, írói nevén Sólyom (*1913).
• 100 éve, 1926. július 28-án született Kiskunfélegyházán dr. Benkő Ferenc geológus, nyugalmazott egyetemi tanár, a földtudományok doktora (†2003).

Augusztus

• 5 éve, 2021. augusztus 3-án elhunyt Polner Tibor testnevelő tanár, aki 1972 februárjától nyugdíjazásáig tanított a 608-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben (ma Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium) (*1944).
• 60 éve, 1966. augusztus 4-én avatták fel a félegyházi származású Munkácsy-díjas Kovács Ferenc (1926–1990) szobrász Móra téren látható Citerázó paraszt alkotását, melynek eredeti változata az Alsótemetőben a művész édesapjának sírját díszíti.
• 60 éve, 1966. augusztus 4-én felavatták a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban Schaár Erzsébet (1908–1975) Munkácsy-díjas szobrász zsűrizett Petőfi Sándor-mellszobrát.
• 85 éve, 1941. augusztus 6-án született Kiskunfélegyházán Mogyoró István festő, fodrász, a kecskeméti Alföld Áruház rendészeti vezetőjeként vonult nyugdíjba.
• 140 éve, 1886. augusztus 8-án Félegyháza város képviselőtestülete a Torinóban száműzetésben élő Kossuth Lajost (1802–1894) díszpolgárává választotta. A döntésről szóló oklevelet december 5-én ünnepélyesen adták át Helfy Ignácnak, Kossuth képviselőjének. 1887. március 20-én Kossuth saját kezűleg írt nyolcoldalas levélben fejezte ki köszönetét a városnak.
• 135 éve a város elöljárósága az 1891. augusztus 9-i közgyűlés 157. számú határozatával döntött a helyi, addig négy évfolyammal működő algimnázium főgimnáziummá fejlesztése tárgyában, és már 1891 szeptemberétől elindították az iskola ötödik osztályát (ma Móra Ferenc Gimnázium).
• 65 éve, 1961. augusztus 10-én hozták be a Kiskun Múzeum udvarába a Kismindszenti úton álló, korábban Pajkos-Szabó István tulajdonában lévő szélmalmot. A munkálatokat nagy szakértelemmel segítette a korábbi tulajdonos mellett Lükő Gábor (1909–2001) múzeumigazgató, Varga László építészmérnök és Mogyoró Sándor. A mentési és áttelepítési munkákat 1962-ben fejezték be.
• 50 éve, 1976. augusztus 14-én hunyt el Holló László Kossuth- és Munkácsy-díjas festő, érdemes és kiváló művész, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1887).
• 235 éve, 1791. augusztus 15-én született Petrovits István, Petőfi Sándor édesapja (†1849).
• 25 éve, 2001. augusztus 15-e és 20-a között rendezték meg a XIII. Kiskun Napok eseményeit.
• 95 éve, 1931. augusztus 16-án született Kiskunfélegyházán Oláh Gyula, a matematikai tudományok kandidátusa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Számítóközpontjának tudományos igazgatóhelyettese, a Budapesti Műszaki Egyetem docense (†1983).
• 30 éve, 1996. augusztus 16-a és 20-a között zajlottak a XII. Kiskun Napokhoz kapcsolódó programok.
• 25 éve, 2001. augusztus 19-én a XIII. Kiskun Napok egyik eseményeként avatták fel a Kálvária főbejáratánál felállított székelykaput, melyet Korond nagyközség önkormányzata a két település barátságának jelképeként ajándékozott városunknak.
• 200 éve, 1826. augusztus 19-én született idősebb Ulrich István ének- és zenetanár, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom kántora, városi képviselő (†1898).
• 25 éve, 2001. augusztus 20-án avatták fel a Szent János téren az Ereklyés Országzászló és a Nepumoki Szent János szobor között lévő Szűts Tamás szobrászművész tervezte Európa Ivókutat.
• 245 éve, 1781. augusztus 23-án elhunyt Poók András, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom ötödik plébánosa (*1758).
• 235 éve, 1791. augusztus 26-án született Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja (†1849).
• 140 éve, 1886. augusztus 27-én született Zentay (Zubek) Mihály, a Szent István Gimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) testnevelő tanára, vívómester (†1960).
• 10 éve, 2016. augusztus 30-án hunyt el dr. Szabó János belgyógyász főorvos, aki 1959-től nyugdíjba vonulásáig, 43 évig végzett orvosi munkát városunkban, megalapította, majd vezette a Félegyházi Polgári Kört (*1932).

Szeptember

• 135 éve, 1891 szeptemberétől elindították a helyi, addig négy évfolyammal működő algimnázium ötödik osztályát. Ettől az időponttól számítjuk a félegyházi iskola főgimnáziummá válását (ma Móra Ferenc Gimnázium).
• 45 éve, 1981. szeptember 1-jén hunyt el dr. Szarvas András orvos, tüdőgyógyász, radiológus, 1922 és 1944 között a kecskeméti kórházi főorvosa, városunk szülötte (*1890).
• 100 éve, 1926. szeptember 1-jén született Kiskunfélegyházán Kovács Ferenc Munkácsy-díjas szobrász (†1990).
• 75 éve, 1951. szeptember 3-án született Kiskunfélegyházán Gaál István, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régésze (†2017).
• 150 éve, 1876. szeptember 4-én megszűnt a Kiskun Kerület közigazgatási egysége. A területet – Kiskundorozsma kivételével – beolvasztották Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe (1876: XXXIII. tc. 13-14.§).
• 185 éve, 1841. szeptember 8-án született Miletz János történész, a félegyházi gimnázium tanára, a régiségtár gondozója. Halála után özvegye értékes pénz- és éremgyűjteményét a Kiskun Múzeumnak adományozta (†1903).
• 75 éve, 1951. szeptember 9-én született Kiskunfélegyházán dr. H. Tóth Imre nyelvész, a neveléstudomány kandidátusa.
• 140 éve, 1886. szeptember 11-én született Kiskunfélegyházán Szabó Kálmán régész, néprajzkutató, a kecskeméti múzeum igazgatója (†1963).
• 75 éve, 1951. szeptember 14-én született Kiskunfélegyházán Veres Zoltán sportoló, ökölvívó, dzsúdós, rendőr főtörzszászlós (†2005).
• 150 éve, 1876. szeptember 17-én Szivák Imre országgyűlési képviselő indítványozta Kiskunfélegyháza közgyűlésének, hogy a közoktatást fejlesztő reformintézkedéseiért és a tanítóképző városunkba helyezéséért válassza díszpolgárává örök emlékül Trefort Ágoston (1817–1888) minisztert.
• 175 éve, 1851. szeptember 18-án született ifjabb Ulrich István latin-, magyartanár, lapszerkesztő, városunk főjegyzője, aki sok jeles esemény részese és indítványozója volt, például ő szövegezte Kossuth Lajos díszpolgári oklevelét, valamint javaslatára a vasúti főutcát Kossuth Lajosról nevezték el (†1905).
• 35 éve, 1991. szeptember 20-án elhunyt dr. Szegvári Menyhért orvos, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülész-nőgyógyásza, onkológusa (*1921).
• 40 éve, 1986. szeptember 22-én felavatták a Platán Utcai Általános Iskola előcsarnokában Pálfy Gusztáv (1942–2021) félegyházi születésű Munkácsy-díjas szobrász Széchenyi István-domborművét.
• 100 éve, 1926. szeptember 23-án született Kiskunfélegyházán P. Nagy Sándorné Jónás Klára vegyészmérnök, a Veszprémi Vegyipari Egyetem oktatója, nyugdíjazása után idegenvezető (†1995).
• 20 éve, 2006. szeptember 26-án hunyt el Bódi Tivadar kosárlabdaedző (*1928).
• 35 éve, 1991. szeptember 27-én leplezték le dr. Mezősi Károly (1907–1971) tanár, tanítóképző intézeti igazgató, történész, Móra- és Petőfi-kutató, Kiskunfélegyháza díszpolgára fehér márvány emléktábláját a mai Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium főbejáratánál.
• 500 éve, 1526. szeptember 28-án Ibrahim török nagyvezír hadai földúlták az első Félegyháza nevű települést.
• 85 éve, 1941. szeptember 28-án emléktáblát avattak a Selymesi Általános Iskola belső részén Toldy Jenő (1871–1937) esperes-plébános, városunk díszpolgára emlékére iskolafejlesztő tevékenysége elismeréséül, a tanyai iskolák létrehozásáért.
• 30 éve, 1996. szeptember 30-án elhunyt Kalász Kázmér asztaliteniszező, a szakosztály alapítója (*1936).

Október

• 90 éve, 1936. október 1-jén született Szegeden dr. Fazekas István muzeológus, helytörténész, 1972 és 1996 között a Kiskun Múzeum igazgatója (†2008).
• 5 éve, 2021. október 3-án hunyt el dr. Szabó Mária fül-orr-gégész, városi főorvos, tisztifőorvos, Bács-Kiskun megye tisztifőorvos-helyettese (*1936).
• 105 éve, 1921. október 3-án született Kiskunfélegyházán dr. Szegvári Menyhért orvos, a Szegedi Orvostudományi Egyetem szülész-nőgyógyásza, onkológusa (†1991).
• 175 éve, 1851. október 4-én született Osza György tanító, tornatanár, a helyi önkéntes tűzoltóság megteremtője (†1888).
• 150 éve, 1876. október 8-án ünnepélyesen megnyitották a félegyházi tanítóképzőt. A képző 28 évig a Constantinum épületének emeleti részén működött, majd 1904-ben a mai Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium épületébe költözött.
• 150 éve, 1876. október 8-án Peitler Antal József váci megyéspüspök díszes segédlettel végezte el a Szent István-templom, Újtemplom zárókő-letételének egyházi szertartását.
• 115 éve, 1911. október 16-án a kiküldött bizottság átvette a magyar királyi államépítészeti hivatal főmérnöke jelenlétében Morbitzer Nándor (1874–1950) műépítésztől és Merbl Andor építészvállalkozótól a városháza új, szecessziós stílusú épületét.
• 15 éve, 2011. október 17-én elhunyt Tarjányi Ágoston tanító, énektanár, népdalgyűjtő, kántor, ’56-os elítélt, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1924).
• 140 éve, 1886. október 21-én felállították a Szent István-templom kertjében a barokk stílusú Szentháromság-szobrot, melyet Mallár Pál csizmadia iparos és felesége, Vidéki Borbála építtetett.
• 5 éve, 2021. október 22-én avattak emléktáblát Tarjányi Ágoston (1924–2011) tanító, énektanár, népdalgyűjtő, kántor, ’56-os elítélt, Kiskunfélegyháza díszpolgára tiszteletére a Petőfi Sándor Városi Könyvtár udvarán.
• 35 éve, 1991. október 23-án a városháza aulájában felavatták Czakó Józsefnek (1921–1991), a város örökös címzetes polgármesterének az emléktábláját.
• 105 éve, 1921. október 23-án a Kiskunfélegyházi Daloskör a közgyűlésén elhatározta, hogy nevét megváltoztatja, az új név Kiskunfélegyházi Petőfi Daloskör. A daloskör a Szegeden élő Juhász Gyula (1883–1937) költőtől kért és kapott jeligének való szöveget: „Délibáb és magyar nóta, Petőfit itt ringaták, Lelke bennünk zeng azóta, s véle áldjuk a hazát!” A hivatalos névváltoztatást a minisztérium alapos késéssel, csak 1927. június 15-én engedélyezte.
• 120 éve, 1906. október 28-án állt meg Félegyházán a Szeged–Budapest útvonalon haladó különvonat, mely Konstantinápolyból Magyarországra szállította II. Rákóczi Ferenc hamvait, hogy Kassán a dómban helyezzék örök nyugalomra.
• 130 éve, 1896. október 28-án 517 szavazattal újra dr. Holló Lajost (1859–1918) választották országgyűlési követté Bakonyi Elekkel szemben.

November

• 150 éve, 1876. november 1-jén szentelték fel a Móra téren álló, Pártos Gyula (1845–1916) tervezte eklektikus stílusú Kalmár-kápolnát, melynek kriptájában végakaratuknak megfelelően nyugszik az építtető házaspár, Kalmár József (1801–1884) és Kalmár Józsefné Fazekas Anna (1814–1909), valamint két fiuk.
• 5 éve, 2021. november 3-án hunyt el Balázs Gáborné általános iskolai tanító, aki 1973-tól nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig tanított a Batthyány Lajos Általános Iskolában (*1934).
• 135 éve, 1891. november 3-án elhunyt Félegyházán Boczonádi Szabó Sándor ügyvéd, kerületi, majd városi hivatalnok, 1848–49-ben településünk országgyűlési követe (*1811).
• 90 éve, 1936. november 9-én született dr. Szabó Mária fül-orr-gégész, városi főorvos, tisztifőorvos, Bács-Kiskun megye tisztifőorvos-helyettese (†2021).
• 5 éve, 2021. november 10-én avattak emléktáblát Falu Tamás jogász, költő, író tiszteletére a Petőfi Sándor Városi Könyvtár belső udvarában.
• 145 éve, 1881. november 10-én született Kiskunfélegyházán Falu Tamás jogász, költő, író (†1977).
• 140 éve, 1886. november 11-én született Kiskunfélegyházán Herédy Szabó Imre hegedűművész, dalszerző.
• 10 éve, 2016. november 13-án hunyt el Meszlényi János Munkácsy-díjas szobrász, aki a városi kórház parkjában látható, ülő terhes nőt ábrázoló, gondosan megfaragott kőszobrot készítette (*1939).
• 65 éve, 1961. november 14-én elhunyt Szomor Béla érseki tanácsos, hittanár, aranymisés áldozópap, városunk szülötte (*1885).
• 155 éve, 1871. november 18-án született Kiskunfélegyházán Toldy Jenő, a Szent István-templom, Újtemplom második, majd a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom tizenhatodik plébánosa, városunk díszpolgára (†1937).
• 5 éve, 2021. november 25-én hunyt el szülővárosában, Kiskunfélegyházán Pálfy Gusztáv Munkácsy-díjas szobrász (*1942).
• 130 éve, 1896. november 28-án felavatták a Szent István-templom, Újtemplom mellett, az egykori kaszárnya helyén álló Alpár Ignác tervezte kétemeletes, eklektikus stílusú főgimnázium, a mai Móra Ferenc Gimnázium épületét. Móra Ferenc, a főgimnázium akkor VIII. osztályos tanulója az új iskolaépület tiszteletére verset és tárcát írt, melyek a Félegyházi Hírlap aznapi számának címlapján jelentek meg.
• 130 éve, 1896. november 28-án a főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium) impozáns épületének felavatása alkalmából az országos millenniumi ünnepség részeként márványtáblát helyeztek el a főbejárat belső falán. Az 1950-es években az emléktáblát eltávolították, újraavatását 25 éve, 2001. november 28-án tartották.
• 270 éve, 1756. november 30-án született Bodonyi Miklós, a Sarlós Boldogasszony-templom, Ótemplom nyolcadik plébánosa (†1835).

December

• 85 éve, 1941 decemberében vehette birtokba 22 sokgyermekes család azokat a házakat, melyek a Kecskemét–Szeged felé futó országút mellett álló villanymalom és a Felsőtemető közötti területen az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) segítségével épültek fel. Az egy- és kétszobás családi házak ünnepélyes átadására a következő évben, 1942. május 13-án a III. Kiskun Nap keretében került sor.
• 5 éve, 2021. december 4-én elhunyt Kerék Csaba testnevelő tanár, Kiskunfélegyháza díszpolgára (*1940).
• 135 éve, 1891. december 4-én hunyt el Félegyházán Horvát János lelkész, egyházi író, aki 1881. november 23-án került városunkba a Kalmár-kápolnához lelkésznek. Móra Ferenc az alakját Istenkeresés és Díszpolgárság című önéletrajzi műveiben örökítette meg (*1843).
• 175 éve, 1851. december 8-án született Kováts Ferenc gyufagyáros (†1936).
• 65 éve, 1961. december 9-én elhunyt Raggambi Fluck István rövidtávfutó, edző, városunk szülötte (*1905).
• 100 éve, 1926. december 9-én az országgyűlési választáson dr. Kiss István (1883–1955), az Egységes Párt jelöltje győzött dr. Horváth Zoltánnal (1880–1945) szemben, aki ’48-as Kossuth párti programmal indult.
• 125 éve, 1901. december 17-én városunk képviseleti közgyűlése Szalay Gyula főgimnáziumi tanár, városi képviselő indítványára elvileg kimondta egy városi Kun Múzeum alakítását, ahol a régi idők emlékeit, ereklyéit gyűjtik össze.
• 130 éve, 1896. december 18-án született Kiskunfélegyházán Honti István fényképész mester (†1984).
• 30 éve, 1996. december 19-én avatták fel a Constantinum épületének Petőfi utcai előcsarnokában azt a márványtáblát, mely emléket állít a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek áldozatos munkájának, akik Csitos Ágnes Mária Antonella (1917–1996) szerzetes-tanár, igazgatónő vezetése alatt újraélesztették a Constantinum szellemét 1992 és 1996 között.
• 110 éve, 1916. december 22-én hunyt el Pártos Gyula építész, a Kalmár-kápolna és a Szent István-templom, Újtemplom tervezője (*1845).
• 165 éve, 1861. december 23-án született Köllő Miklós szobrász, aki az eredetileg 1897-ben Segesváron felállított, majd az 1. világháború idején Félegyházára kerülő, a főterén álló egészalakos Petőfi-szobor alkotója (†1900).
• 115 éve, 1911. december 27-én született Morell Mihály festő, szobrász, vágó, érdemes és kiváló művész, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†2013).
• 110 éve, 1916. december 28-án született Bittmann Zsigmond szerzetespap, Kiskunfélegyháza díszpolgára (†2006).
• 215 éve, 1811. december 28-án született Félegyházán Boczonádi Szabó Sándor ügyvéd, kerületi, majd városi hivatalnok, 1848–49-ben településünk országgyűlési követe (†1891).
• 60 éve, 1966. december 30-án a Hattyúház olvasótermében megnyílt a hat tárlóból álló állandó Petőfi-kiállítás, amelyet dr. Mezősi Károly (1907–1971) rendezett.
• 60 éve, 1966. december 30-án felavatták a városi könyvtárban a félegyházi születésű Munkácsy-díjas Kovács Ferenc (1926–1990) vörös márvány Petőfi-mellszobrát.
• 120 éve, 1906. december 30-án tartotta alakuló ülését a kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület.
• 35 éve, 1991. december 31-én a képviselő-testület a 238/1991. (XII. 31.) sz. határozattal Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Kalmár Józsefné Fazekas Annának (1814–1909), dr. Mezősi Károlynak (1907–1971) és Petőfi Sándornak (1823–1849).

 Összeállította: Seres Judit helyismereti könyvtáros

Fotó: archív