„Isten elfelejtett nyelve az álom” – idézte Geszler Péter atya Gyökössy Endre lelkész szavait, amikor arról beszélt, hogy minden ember álmodik, s a Biblia is tele van olyan álmokkal, amelyekben Isten szól az emberhez. Mint mondta, a Teremtés könyvében is olvashatjuk, hogy az Úristen álmot bocsátott az emberre, legelőször Ádámra, hogy megalkossa bordájából társát, Évát.

– Az igazi álom lényege az, hogy Istentől jön, és nem az emberből fakad. Az álom, ami tisztán a mi pszichénk alkotása, nem tár fel semmit, csakis önmagunkat – fogalmazott Török Csaba atya gondolatai nyomán.

 Hozzátette azt is, hogy az álom Isten és ember között húzódó közvetlen vonal, egy ablak, amely olyan dimenzióba nyílik, ahol találkozhatunk valamilyen közvetlen és számunkra irányíthatatlan módon Istennel.

Az előadásban szó esett arról is, hogy az álom személyre szabott és az álmok értelmezéséhez ismerni kell az álmodó életét, körülményeit és érzéseit. Az álmok segítenek az embernek önmaga mélyebb megismerésében, hiszen bennük gyakran felszínre kerülnek elfeledett érzések és gondolatok.

Geszler Péter atya szerint keresztény szemmel nézve mindez Isten fényében történik: az álom az Istennel való találkozás egyik formája, a lelki egészség védelmének eszköze és Isten jó adománya. A Biblia álmai mindig isteni eredetűek, nem hétköznapi jelentőségűek. A Szentírásban szereplő álmok mindig üzenetet hordoznak. Ezekben Isten kinyilvánítja akaratát, útmutatást ad, vagy feltárja a jövőt, az álomfejtő pedig e képekből ismeri fel Isten üzenetét és tervét az ember életére.

Az esperes hangsúlyozta azt is, hogy a Bibliában az álom mindig isteni mű, és nem szabad félrevezetésre használni.

– Jeremiás próféta figyelmeztet: ne hallgassatok azokra, akik álmot láttak, és a saját akaratukat akarják másokra erőltetni – mondta.

A közönség több ó- és újszövetségi példát is hallhatott, így például Jákob megerősítő, József jövőt feltáró, az egyiptomi fáraó figyelmeztető, Pál apostol buzdító és Szent József cselekvésre utasító álmait is.

Az előadás végén Geszler Péter atya arról beszélt, hogy érdemes odafigyelnünk álmainkra, mert azokban Isten gyakran üzenhet, megerősíthet, figyelmeztethet vagy irányt mutathat. Ugyanakkor nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani nekik, hanem kritikusan, időnként elgondolkodva érdemes vizsgálni, miért álmodtunk valamit.

– Nem minden álom mögött van isteni üzenet, de némelyikben Isten valóban megszólít bennünket – mondta.

Az atya a 4. zsoltár szavaival zárta előadását, amely az éjszakai nyugalomról és Isten védelmében megélt békés pihenésről szól, emlékeztetve mindenkit: a valódi biztonság és béke forrása az Úr.