– Milyen technológiai újítások jelentek meg a mezőgazdaságban az elmúlt években?

– Az egyik legjelentősebb fejlődés az automata kormányzással ellátott traktorok megjelenése, valamint a hozamtérképek, kijuttatási térképek és a differenciált tőszámú vetés alkalmazása. Az egyik legmodernebb eszköz a precíziós permetezőgép, amely gyomérzékelő szenzorokkal működik, és kizárólag a szükséges területeken juttatja ki a növényvédő szereket. Ezzel nemcsak a vegyszerfelhasználás csökkenthető, hanem a környezeti terhelés is mérséklődik. Azonban fontos tudni, hogy a kezdeti beruházás magas költségekkel jár, így elsősorban a nagyobb birtokmérettel rendelkező gazdáknak éri meg, mert náluk gyorsabban megtérül a befektetés. A kisebb gazdálkodók számára ez komoly akadályt jelenthet, bár léteznek támogatási programok és pályázatok, amelyek segíthetnek a finanszírozásban.

– A permetező drónokról egyre többet hallunk. Milyen előnyökkel és kihívásokkal jár a használatuk?

– A permetező drónok egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a taposási kárt, hiszen a növényzet felett repülve végzik el a munkát, és egyetlen operátor több drónt is kezelhet egyszerre. Emellett kisebb dózisú vegyszerekkel is hatékonyan működnek, így környezetbarát megoldást kínálnak. Hátrányuk viszont a kis tartálykapacitás, ami miatt gyakrabban kell utántölteni őket, ez pedig lassíthatja a munkafolyamatokat. Az időjárási körülmények, például a szél vagy a köd, szintén nehezíthetik az alkalmazásukat. Emellett a jogszabályi háttér is kihívást jelent: jelenleg csak kevés növényvédőszer engedélyezett drónos kijuttatásra, de folyamatosan dolgoznak a szabályozás bővítésén.

Fotó: Wohnder Drone

– Milyen lehetőségek vannak a folyamatosan emelkedő költségek csökkentésére?

– Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a műtrágyaárak. Például öt évvel ezelőtt a búza tonnánkénti ára még egy szinten volt a pétisóéval, ma viszont a búza tonnája körülbelül 84 ezer forintba kerül, míg a pétisóé már eléri a 150 ezer forintot. A szállítási költségek növekedése tovább nehezíti a gazdák helyzetét. Ennek ellensúlyozására sokan a precíziós technológiák felé fordulnak, amelyekkel optimalizálható az inputanyag-felhasználás, ezáltal csökkentve a költségeket.

– Milyen lesz a jövő mezőgazdasága?

– A legnagyobb áttörést a robotizáció hozhatja. Az önvezető traktorok már léteznek, és a jövőben egyre elterjedtebbé válhatnak. Ezek a gépek akár 24 órában is működhetnek, így csökkentve a munkaerőigényt és növelve a termelési hatékonyságot. Emellett a fejlett szenzorok és az adatvezérelt rendszerek tovább javíthatják a gazdálkodás precizitását, lehetővé téve a még pontosabb döntéshozatalt.

– Hogyan készülhetnek fel a gazdák a jövő kihívásaira?

– A versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a folyamatos oktatás és képzés. A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepet kap az informatika, az adatfeldolgozás és a gépkezelési ismeretek elsajátítása, ezért a gazdáknak érdemes nyitottnak lenniük az új technológiákra. Kiskunfélegyházán például nagy hangsúlyt fektetünk az agrárszakemberek képzésére, hogy felkészítsük őket a jövő kihívásaira. A mezőgazdaság digitalizációja és robotizációja új lehetőségeket nyit meg, de a technológiai fejlődés kihívásokkal is jár. A fenntartható és hatékony gazdálkodás érdekében elengedhetetlen a megfelelő tudás és a modern eszközök alkalmazása.

Fotó: Agroinform