– Ugyanazon előírások vonatkoznak az ingó dolgok és az ingatlanok ajándékozására?

– A szabályok jelentős mértékben megegyeznek, azonban van néhány alapvető eltérés. Mindkét esetre igaz, hogy az ajándékozó a saját vagyonelemének tulajdonjogát ruházza át a másik fél részére, ellenszolgáltatás nélkül. Ingatlan ajándékozása esetén szükséges a szerződés írásba foglalása.

– Elegendő, ha a felek saját maguk írást készítenek az ingatlan ajándékozásáról és azt 2 tanú előtt aláírják?

– A tanúk által hitelesített szerződés önmagában nem lesz érvénytelen azonban a földhivatali bejegyzéshez már alkalmatlan, ahhoz ügyvéd által készített és ellenjegyzett szerződést kell benyújtani. Az pedig köztudott tény, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez szükséges az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés.

– Ha az ajándékot meglepetésnek szánom, egyoldalú jognyilatkozattal, a megajándékozott megkérdezése nélkül odaajándékozhatom az ingatlanomat?

– Ez nem lehetséges mivel az ajándékozás szerződéssel, vagyis a szerződő felek egybehangzó akaratnyilatkozatával jön létre és a megajándékozottnak el kell fogadnia az ajándékot.

– Mit tegyek, ha az ingatlanomat elajándékoznám, de azt a jövőben még használni szeretném?

– Az ajándékozási szerződés aláírásával egyidejűleg a holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartható, ami azt jelenti, hogy az ajándékozó akár élethossziglan birtokolhatja, használhatja az ingatlant és szedheti annak hasznait úgy, hogy annak már nem ő a tulajdonosa.

– Hogyan biztosíthatom azt, hogy a megajándékozott ne váljon meg könnyelműen az ingatlantól, különösen az én hozzájárulásom nélkül, illetve ne terhelhesse meg azt?

– Erre szolgál az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, azonban tudni kell, hogy ez a korlátozás mindig egy „védendő” jog, jogosultság biztosítására szolgál, önállóan, önmagában nem alapítható. Bejegyzését követően a tulajdoni lapot megvizsgálva bárki számára látható, hogy az ingatlan a jogosult hozzájárulása nélkül nem elidegeníthető vagy terhelhető.

– Ha az ingatlanomat elajándékoztam, később azt visszakövetelhetem?

– Az ajándékba adott ingatlan visszakövetelése bizonyos esetekben lehetséges, azonban a törvény ezt szigorú feltételekhez köti.

Az ajándék visszakövetelhető, ha a szerződéskötés után olyan körülmények állnak elő, melyek következtében az ajándékozó létfenntartása kerül veszélybe. Ekkor az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, illetve annak még meglévő részét, ha ezzel a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott mindezek ellenére is elkerülheti az ajándék visszaszolgáltatását, amennyiben az ajándékozó létfenntartását megfelelő járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Visszakövetelhető az ajándékba adott ingatlan akkor is, ha a megajándékozott személy vagy a vele együtt élő hozzátartozója, az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója sérelmére követett el súlyos jogsértést. Nagyon fontos, hogy ekkor már nemcsak maga az ajándék, hanem az annak helyébe lépett érték is követelhető.

Ugyancsak visszakövetelhető az ajándék, valamint az ajándék helyébe lépett érték, ha már a szerződés megkötésekor a felek számára ismert volt olyan feltevés, melyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot adta, és ezen feltevés később véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Ezért rendkívül fontos, hogy az ajándékozási szerződésben egyértelműen fogalmazzuk meg, hogy milyen indíttatásból ajándékozunk, melyek az ezzel kapcsolatos várakozásaink, feltevéseink, és mit remélünk a jövőben a megajándékozott részéről. Példa erre a házastársak közötti ajándékozás, amikor az ajándékozó kijelenti, hogy az ajándékot azzal a feltevéssel, annak reményében adja, hogy házastársa élethossziglan, lelkiismeretesen, hűségesen kitart mellette és támasza lesz.

– Milyen mértékű illetéket kell megfizetnünk az állam részére ingatlan ajándékozás esetén?

– Alapesetben 18 százalék ajándékozási illetéket kell fizetnünk, ha azonban az ajándékozás tárgya lakástulajdon vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, akkor kedvezményes mértékű, 9 százalékos illetéket kell leróni. Ha nem ugyanaz a személy kapja ajándékba az ingatlan tulajdonjogát és az azon alapított haszonélvezeti jogot, akkor egy speciális képlet alapján először ki kell számolni a haszonélvezeti jog értékét, és az azt megszerző személy ez alapján  fizeti meg az ajándékozási illetéket, míg a tulajdonjogot szerző személy a haszonélvezeti jog értékével csökkentett érték alapján köteles illetéket fizetni.

Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ide kell érteni az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagy házastársa, illetve testvére által megszerzett ajándék, de a távolabbi rokonok vagy az élettárs által ajándékba kapott ingatlan esetén már illetéket kell fizetni. Illetékmentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés, valamint a telekvásárlás, ha azon 4 éven belül lakóházat építünk.

– Ha egy ingatlannak több tulajdonosa van, egyikük elajándékozhatja-e az ingatlan-illetőségét a többi tulajdonostárs beleegyezése nélkül?

– Igen, ezt megteheti, hiszen ajándékozás során a társtulajdonosok elővásárlási joga fogalmilag kizárt.

– Mit jelent a halál esetére szóló ajándékozás?

– Ez egy szerződésbe foglalt végintézkedés, ebben az esetben ajándékozás jogcímén a tulajdonosváltozás akkor jön létre, ha a megajándékozott túléli az ajándékozót.

Dr. Szabó József ügyvéd
Szabó és Lenkefi Ügyvédi Iroda
6100 Kiskunfélegyháza, Kazinczy u. 8/A. I/1.
Tel.: 30/445-00-30, E-mail: [email protected]

(x)