Hagyomány, közösség és jövőépítés a közgyűlés középpontjában

A közgyűlésen Kállainé Vereb Mária elnök köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a közgyűlés nem csupán az éves számvetés alkalma, hanem a közösség megerősítésének és a közösen végzett munka elismerésének ünnepe is. Kiemelte, hogy az egyesület ma is élő és aktív közösségként működhet, ami több mint egy évszázados hagyományaira vezethető vissza, hiszen jogelődje 1906. december 30-án alakult meg, így fennállásának 120. évfordulóját ünnepli.

Beszédében rámutatott, hogy ez a múlt különös felelősséget ró a jelen tagjaira, miközben iránytűként szolgál az egyesület névadójának, Móra Ferencnek a szellemisége, amely a tudás tiszteletét, a közösség szolgálatát és a magyar kultúra szeretetét jelenti. Mint fogalmazott, a mögöttük álló év programjai méltó módon tükrözték ezeket az értékeket.

Külön kiemelte a közösséget erősítő eseményeket, köztük a Jókai-maratont, amely – mint mondta – nem csupán emlékezés volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy a klasszikus irodalmi értékek ma is képesek megszólítani a jelen nemzedéket. Hozzátette, hogy a Móra-zsúr a közösségi együttlét örömét hordozta, és az összetartozás jelképévé vált.

Beszédében kitért azokra a megemlékezésekre is, amelyek során tisztelettel adóztak Fekete Pál alapító elnök munkássága előtt, hangsúlyozva, hogy az ilyen életutak mutatják meg, hogy az egyesület ereje az elkötelezett emberekben rejlik. Ugyancsak megemlítette, hogy az elmúlt évben Klebelsberg Kuno évfordulójáról is méltó módon emlékeztek meg, kiemelve annak jelentőségét a magyar kultúra és oktatás történetében.

Végül köszönetet mondott az egyesület minden támogatójának, vezetőjének és tagjának az áldozatos munkáért, amely – mint hangsúlyozta – biztosítja, hogy a közösség ne csak megőrizze, hanem tovább is gazdagítsa kulturális örökségét. Zárásként azt kívánta, hogy a közgyűlés erősítse meg a közös elhatározásokat, adjon új lendületet a jövő terveinek, és segítse, hogy az egyesület továbbra is méltón szolgálja a várost és a nemzeti kultúrát.

Az egyesület Himnusz-mondó versenyét idén januárban meghiúsította a zord időjárás. A versenyre készülők közül három tanuló Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor verseit szavalták el. A kulturális programelem után gyertyagyújtással emlékeztek az elhunyt tagokra és apró ajándékkal köszöntötték a kerek évfordulót ünneplő születésnaposokat. Ezt követően a napirendnek megfelelően sorra vették az elnökségi, választmányi, gazdasági, ellenőrző bizottsági és közhasznúsági beszámolókat. A résztvevők megvitatták a 2025-ös év tapasztalatait és határozatokat hoztak a szervezet működésével kapcsolatban.

Emlékezések és kulturális programok éve volt 2025

Seres Antalné választmányi titkár képes beszámolójából kiderült, hogy az egyesület 2025-ben is aktív és sokszínű kulturális tevékenységet folytatott. Az év elején a doni megemlékezésen vettek részt, majd több alkalommal szerveztek irodalmi programokat és koszorúzásokat. A Himnusz-mondó verseny, a Móra Ferenc műveiből tartott felolvasások, valamint a Jókai-emlékévhez kapcsolódó események egyaránt nagy érdeklődést váltottak ki.

A tavaszi időszakban közgyűlést tartottak, amelyhez időközi választás is kapcsolódott, majd számos előadás, kirándulás és kiállítás színesítette a programkínálatot. A városi ünnepségekhez kapcsolódva folytatódtak a megemlékezések is, köztük Holló László születésének évfordulója, a március 15-i ünnepség, valamint Jókai Mór születésének évfordulójához kapcsolódó programok. Fogadták Boczonádi Szabó József dédunokáját és ükunokáját, akik megtekintették a HMO előtti Boczonádi-mellszobrot és a felsőtemetői síremléket.

A közösségi élet fontos elemei voltak a városi rendezvényeken való részvételek, így például a Tavaszi virágünnep vagy a különböző megemlékezések. A nyár folyamán kiemelkedett a Móra-zsúr, amely családi programként idézte meg a 20. század elejének hangulatát, valamint a Petőfihez és más jeles személyiségekhez kapcsolódó koszorúzások.

Ősszel és télen további irodalmi estek, megemlékezések, könyvbemutatók gazdagították az egyesület tevékenységét.

2025-ben több egyesületi tag is elismerésben részesült: május 25-én, a városalapítók napi ünnepségen Bányainé Rádi Orsolya vehette át Kiskunfélegyháza elismerő oklevelét. Szeptember 27-én dr. Tarjányi József a Bács-Kiskun Vármegye Kultúrájáért díjat vette át, míg november 10-én Kőháziné Kovács Mária Budapesten kapott életműdíjat a Könyvtáros Tanárok Egyesületétől.

Közösségépítés és szervezeti munka

A közgyűlésen azt is megtudtuk, hogy a választmány 2025-ben rendszeresen ülésezett, és folyamatosan értékelte az egyesület munkáját. A testület tíz fővel működött, és fontos szerepet játszott a programok előkészítésében. Az év során bővült a tagság, ugyanakkor veszteségek is érték a közösséget, hiszen több tagtól is búcsút kellett venni.

Az irodalmi szekció aktív munkát végzett, Kapus Béláné örökös tiszteletbeli elnök vezetésével, és a 2025. június 19-én alakult meg az egyesület Kun Félegyházi Köre Fekete Beatrix vezetésével.

Az ellenőrző bizottság beszámolója szerint az egyesület működése megfelelt az alapszabályi előírásoknak. Az időközi választások lebonyolítása szabályszerűen történt, és a tagság a kötelezettségeinek is eleget tett. Ez a stabil működés alapot biztosított a további fejlődéshez.

2026: hagyományok és új kezdeményezések

A közgyűlésen elfogadott 2026-os programterv a korábbi évek hagyományaira épít, ugyanakkor új elemeket is tartalmaz. Az év első hónapjai már aktívan teltek: február 5-én Móra-felolvasónapot tartottak civil szervezetek bevonásával, február 6-án pedig Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című művéből szerveztek felolvasást az általános iskolák 4–5. osztályos diákjai számára. Március 6-án Holló László mellszobránál koszorúztak, március 15-én pedig a városi ünnepségen vettek részt és helyezték el az emlékezés virágait.

A március 19-i programok még a közeljövő eseményeiként szerepeltek: ezen a napon az Alsótemetőben emlékeztek meg évfordulós díszpolgárokról – Ágó Józsefről, Haubner Károlyról és dr. Mezősi Károlyról –, valamint ugyancsak március 19-én mutatták be Piroska Katalin és Piroska István Aradi színlapok (1806–1948) című kötetét.

A tavaszi időszakban április 9-én Juhász István költészet napi estjére várják az érdeklődőket, majd április 16-án dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta tart előadást Ujvári László, a „kilométermilliomos” kiskunfélegyházi pilóta életéről. Április 25-én az egyesület részt vesz a Tavaszi virágünnepen, ahol meghirdeti a XVI. Virágos Félegyházáért felhívást. Május 21-én Mészáros Márta előadása hangzik el a városalapító betelepülőkről.

A nyári programok között június 8-án az Ótemplomkertben emlékeznek meg a Petőfi-kutatókról – dr. Porst Kálmánról és dr. Pásztor Ferencről –, július 18-án pedig megrendezik a Móra-zsúr családi napot a Móra Ferenc Emlékházban. Július 31-én Petőfi Sándor halálának 177. évfordulója alkalmából koszorúznak, augusztus 14-én pedig Holló László festőművész halálának 50. évfordulójára emlékeznek a felsőtemetőben.

Az őszi időszak szeptember 5-én a XVI. Virágos Félegyházáért program záróeseményével folytatódik, majd szeptember 12-én a XXVII. Kiskunfélegyházi Libafesztiválon vesznek részt a Móra-udvar mesekert családi programban. Szeptember 17-én Kovács Ferenc szobrászművész születésének 100. évfordulójáról tartanak előadást, szeptember 24-én pedig Mayer László beszél az első női közgazdasági magántanár, Gáll Beatrix életútjáról.

Októberben a Móra Gimnázium szervezésében, az egyesület támogatásával valósul meg a Fekete Pál-emlékverseny. Október 14-én a József Attila Általános Iskolában emlékeznek meg Fekete Pálról, október 15-én pedig az Anzix a búzamezőkről című film vetítését követően beszélgetést tartanak Móra Ferenc örökségéről. Október 17-én bekapcsolódnak az őszi virágvásárt programjaiba, október 22-én pedig Tarjányi Ágostonra emlékeznek a könyvtár udvarán.

Az év végén november 19-én az évfordulós díszpolgárokra emlékeznek, november 25-én Bense György egykori választmányi elnök születésének 100. és halálának 15. évfordulóján tartanak megemlékezést sírjánál. A programsorozat december 31-én zárul, amikor hagyományosan koszorút helyeznek el a Petőfi Emlékháznál.

A tervek között szerepel egy új emlékfüzet összeállítása, az irodalmi szekció folyamatos működtetése, valamint a városi és térségi rendezvényeken való aktív részvétel. Emellett kirándulásokat is terveznek többek között Lakitelekre, Komáromba és Budapestre.

A közgyűlés zárásaként Kállainé Vereb Mária elnök összegzett, majd kötetlen baráti beszélgetéssel ért véget az esemény. Az egyesület célja továbbra is az, hogy Kiskunfélegyháza kulturális örökségét ápolja, közösséget építsen, és aktívan hozzájáruljon a város kulturális életének gazdagításához.