Az előadás során dr. Szilassi saját utazásain készült felvételekkel szemléltette a sivatagi tájak különleges természeti jelenségeit. Rávilágított arra, hogy a sivatag nem csupán forró és kietlen vidék, hanem változatos és lenyűgöző természeti környezet, ahol évente kevesebb mint 150 milliméter csapadék hullik.

A jemeni Hadramaut-fennsík 1998-as expedíciója kapcsán elmesélte, hogy a táj többségében kősivatag, lakatlan és távol esik mindentől. A domborzatot gyűrődések és növényzet nélküli vidékek jellemzik, az éjszakai fagyok miatt pedig elengedhetetlen a fűtés, amihez fát árusítanak. Kiemelte, hogy a helyi kultúrában már a 10-14 éves fiúk is fegyvert hordanak, ez a férfiasság szimbóluma. Az utcákon nyíltan árusítják a kat nevű stimuláns növényt, amelyhez hasonló hatást kávéfogyasztás során tapasztalhatunk. A látogatók biztonságát az állam emberei garantálják, mivel a térségben gyakoriak az emberrablások. A helyiek hennát használnak díszítésre, a mészkő és gipsz alkotta hegyek között pedig vályogházak biztosítják a megfelelő szigetelést. A vidék történelmi és kulturális jelentőségét hangsúlyozva megjegyezte, hogy már az indonéz kereskedők is jelen voltak itt, a faragott ablakok pedig az üveg alternatívájaként szolgálnak.

Jordánia déli vidékeit is bemutatta, ahol a beduinok évszázadok óta a fűszerkereskedelemből élnek. A gránit és homokkő formálta tájat különleges geológiai folyamatok alakították, ami miatt számos sci-fi film helyszínéül szolgált. A térség tektonikailag aktív, a vízellátást lajtos kocsikkal biztosítják, a tevék pedig fontos szerepet töltenek be a helyi gazdaságban, életkoruk szerint különböző elnevezéseket kapva.

Üzbegisztánban az Aral-tó kiszáradásának következményei máig érezhetők. A túlzott vízkivétel miatt a tó jelentős része eltűnt, ezzel együtt az itt őshonos 22 halfaj is kipusztult. A tó egykori partvidékén a magas por- és méreganyag-koncentráció miatt a lakosság maszkot visel, és drámaian megnőtt a rákos megbetegedések száma. A térség gazdasága a földgázmezőkre és a gyapottermesztésre épül, amely hatalmas mennyiségű vizet igényel. A gyapotot nemcsak textilipari alapanyagként, hanem étkezési olaj készítésére is használják.

Végül Etiópiáról esett szó, ahol a helyi lakosság fő megélhetési forrása a sókitermelés. Egykor fizetőeszközként is használták, ma is az egyik legfontosabb kereskedelmi termék. A vidék nomád törzsei a tradicionális életmódot őrzik, miközben a vulkanikus aktivitás folyamatosan alakítja a tájat. Az előadás egy látványos vulkánkitörésről készült videóval zárult, ami még inkább érzékeltette a sivatagok lenyűgöző, ám gyakran kegyetlen valóságát.