– Kiemelten és kitartóan foglalkozik az egyesület a hungarikumok bemutatásával és népszerűsítésével. Mi motiválja ezt az elköteleződést?

– A munkát a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület támogatja, amely régóta elkötelezett a nemzeti értékek megőrzése és népszerűsítése mellett. Az egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy a hungarikumok megőrzése és védelme kiemelten fontos feladat. A szervezet ugyanakkor a nemzeti értékek ápolása és a nemzettudat erősítése érdekében azok népszerűsítését is alapvető küldetésének tekinti. Ennek jegyében – folytatva a korábban elindított sorozatot – az Agrárminisztérium a nemzeti értékek és hungarikumok megismertetését, népszerűsítését célzó pályázatának köszönhetően a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület újabb három film elkészítésére nyert forrást az elmúlt évben.

– Milyen egyedi magyar értékekkel foglalkoznak az új filmek?

– A szervezet alkotói csapata ezúttal a hízott libából készült termékek útját mutatja be a tojástól az asztalig és a Kiskunfélegyházi Libafesztivált; a Kecskeméti Arborétumot; valamint a bugaci puszta világát – benne a pásztorélettel, az ősborókással, a pétermonostori leletekkel és a látogatóközponttal.

– Mit tudnak meg a nézők a kisfilmen keresztül Kiskunfélegyházáról és az itt élőkről?

– A liba Félegyházán nem csupán gazdasági értéket, hanem hagyományt is jelent: múltja és jelene egyaránt a város identitásának része. Az ehhez kapcsolódó összeállítás átfogó képet nyújt az állattartás helyi sajátosságairól és változásairól, bemutatja a libatartás és -hizlalás történetét, a hízott liba feldolgozását és a belőle készült termékek gazdag kínálatát. Végül betekintést nyújt a gasztronómiát, a néphagyományt és a közösségi élményt összekapcsoló Kiskunfélegyházi Libafesztivál világába is.

– A Kecskeméti Arborétum több mint 800 fafajt bemutató, tematikusan elrendezett gyűjteményével és 14 ösvényével várja a látogatókat. Az elkészült film egyfajta kedvcsináló lehet a távolabbról érkező kirándulóknak?

– A növénykülönlegességekkel teli Kecskeméti Arborétumról készült film az alföldi erdők történetét, a kecskeméti gyűjtemény létrejöttét és a Mária-kápolna legendáját is felidézi. Az összeállítás az évszakokhoz kötődő fenntartási és fejlesztési munkák mellett bemutatja az arborétum kutatási és oktatási szerepét is, miközben arra is rávilágít, miért szeretnek egyre többen a fák ölelésében, a természet csendjében megpihenni vagy közösségi programokat, foglalkozásokat szervezni a Kecskeméti Arborétumban. A kilátóból nyíló panoráma pedig a látogatóknak új nézőpontból tárja fel a természet szépségét és harmóniáját.

– A bugaci puszta a magyar pásztorkultúra hagyományának autentikus őrzője. Miként tolmácsolja a róla készült mozi ennek különleges hangulatát?

– A bugaci puszta sokszínű világát bemutató összeállításban egy család járja be a Kiskunsági Nemzeti Park különleges helyszíneit. A film feltárja Bugacpuszta gazdag növény- és állatvilágát, az ősborókás értékeit, a pásztorélet hagyományait és Pétermonostor történetét. Elkalauzol az Alföldfásítási Múzeumba is, valamint bemutatja az Árpád-kori város területén feltárt emlékeket, amelyek az Aranymonostor Látogatóközpontban tekinthetők meg. A film bepillantást enged abba, miként él tovább a múlt öröksége a mai természetvédelmi és turisztikai kezdeményezésekben, ahol táj, ember és természet szoros egységet alkot.

– Milyen céllal és milyen formában készültek a filmek?

– A nagyjából 30 perces, angol felirattal is ellátott filmek interjúfüzér formájában készültek, narráció nélkül – az információk így teljes egészében a megszólalók közvetítésével jutnak el a nézőkhöz.

A videókat egy kis stáb készítette: a koncepció kidolgozása, valamint a megvalósítás is közös munka eredménye. A témaötletek és a filmek felépítése az én feladatom volt, az interjúkat Gál Orsolyával közösen készítettük, az operatőri munkát Drabant László, Fekete Péter Pál és Muresán András, az utómunkát, illetve az arculatot Osztró Gábor jegyzi, míg a filmek fordítását Borda Máté vállalta.

A csapat célja nem a részletes ismeretátadás, hanem sokkal inkább a figyelemfelkeltés és az impressziók megteremtése volt.

– Hogyan jutnak el az alkotások a diákokhoz?

– Valamennyi film kvízbe ágyazva jut el a vármegye általános és középiskoláiba. A diákoknak a vetítés előtt általános, a hungarikumokra vonatkozó, a film megtekintése után pedig az adott nemzeti értékre épülő kérdésekre kell válaszolniuk a megadott lehetőségek közül választva.

– A sorozat egyik alkotójaként milyen személyes kötődésed van a munkához?

– Az ismeretterjesztő filmsorozat egy hosszabb szakmai és személyes út eredményeként jött létre. Tévés múltam és pedagógusi végzettségem találkozásából született meg az az elképzelés, hogy a nemzeti értékeket és hungarikumokat ne hagyományos módon, hanem élményszerűen, a fiatalok számára is befogadható formában mutassuk be. A filmek célja nem pusztán az ismeretátadás, hanem a játékos tanulás ösztönzése is: minden alkotáshoz kapcsolódik egy kvíz, amely segíti a látottak feldolgozását és elmélyítését. A sorozat elkészítésének nehézsége abban rejlik, hogy narráció nélkül készül: az információk az interjúkból, beszélgetésekből bontakoznak ki.

– Lesz-e folytatás?

– Az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően a filmsorozat folytatódik: a következő alkotás Móra Ferenc életével és munkásságával foglalkozik. A tervek között szerepel továbbá egy, a vármegyei hungarikumokat és a filmekben bemutatott értékeket összegző kiadvány elkészítése, valamint egy fiatalokat megszólító rövidfilmes pályázat kiírása is.

A Kecskeméti Arborétum:

kvíz: https://forms.gle/YVqbKAMbu7hesJtNA

Hízott libából készült termékek és a Kiskunfélegyházi Libafesztivál

kvíz: https://forms.gle/PabQv4kyBHn4JH2y9

A bugaci puszta:

kvíz: https://forms.gle/FrpAScAusCsAg1G17