A Kiskun Múzeum gyűjteményében található Félegyháza városának több pecsétnyomója is, köztük az 1761. évi kisebb és nagyobb pecsét. A képen a kispecsét látható. A 3.7 cm magas szár vasból készült, míg az ovális alakú, 2.1 x 2.5 cm átmérőjű pecsétvég sárgarézből. Eredetileg fából készült nyele is lehetett, amelyet felső végén látható kialakítása is mutat. A pecsétkép két részből áll:  

1. A felirat balról jobbra fut körbe és a pecsét tulajdonosát jelöli rövidítve: PRIV.KUN.FELEGYHAZI.PE.1761 (ti. privilegiális [kiváltságos] Kun Félegyházi petsét)
2. A címer tetején ötágú korona található, amely belelóg a pecsét köriratába. A korona alatt tetős, kőből emelt torony kapujában, jobb kezében kopját tartó vitéz alakja tűnik elő. Jobbról és balról címertakarót véstek a pecsétre.

Pontosan nem tudjuk miért változtatta meg Félegyháza a pecsétjét és cserélte le 18 év után az oroszlános címerét a kapuban álló kiskun vitézre. 1761. február 7-én tartott ülésen már a tanács bejelentette az új pecsét és címer használatát, majd a régi pecsétre rányomva az újat, ezt a határozatot szentesítették is.

Külön érdekesség, és vélhetően a pecsét/címer-csere mögött is ezt az okot kereshetjük, hogy a város pár hónappal később fogadta Eszterházy Károly váci püspököt, aki július 12-én felszentelte a Sarlós Boldogasszony-templomot és a kegyúri jogot is Félegyházának adományozta.  

Akárhogyan is történt, így esett, hogy a 251 éves város még ma is 264 esztendős címerét használja.

Dr. Farkas Csaba
Kiskun Múzeum
történész-muzeológus