A megjelenteket Tóth Gyuláné, az alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte, aki elmondta, hogy a VIII. körzeti iskola 1927 és 1973 között működött a helyszínen. A névadó, dr. Táby József városi tisztifőorvos volt, aki egy hold földet ajándékozott iskolaépítési célra és az építkezést is anyagilag támogatta. 1927-ben elindult az első tanév az intézményben, ahol aztán majdnem fél évszázadon át sok száz kisdiák fordult meg olyan legendás tanítók kezei alatt, mint Pór István, Kálmán Gyula, Szamosi Ferenc, Apró Ferencné Keresztesi Éva, Tímár Tamás, Gergely Antalné és Simonyi Sándorné.

– Különös érzés nekem erről beszélni, hiszen nemcsak itt kezdtem két fiútestvéremmel tanulmányaimat, hanem édesapánk, Tímár Tamás tanító jóvoltából itt is laktunk a tanítói lakásban. Emlékeimben ma is helyet kapnak a hangos és csendes órák, az összevont osztályok, ahol a tanítók különös, ma már nem ismert módszereket alkalmaztak. Gazdag kulturális élet jellemezte a mindennapokat: volt énekkar, tánccsoport, voltak kirándulások, ünnepségek, amelyeket egy egységes, összetartó szülői közösség is segített. Jöttünk esőben, sárban, hóban, sokan 2-3 kilométert tettek meg az iskoláig. Ma a kősziklán elhelyezett emléktábla leleplezésével emlékezünk a dr. Táby-féle iskolára, annak tanítóira és diákjaira. Sajnos az iskolaépület már régen az enyészeté, de az emlékek örökké bennünk élnek! – fogalmazott Tóth Gyuláné.

Csányi József polgármester köszöntő beszédében elmondta, hogy a magyar népoktatás szervezete már az első világháború előtt sem működött olajozottan, azt követően pedig a helyzet tovább romlott. Az 1920-as évek közepén aztán feleslegek halmozódtak fel az államkasszában, amelyek lehetővé tették az állami iskolázási program beindítását. A program 1925-ben indult az írástudatlanság, az analfabetizmus felszámolása céljából állami támogatással, és lehetőséggel kedvező kölcsönre.

– Ehhez kellett Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, és olyan település, mint Kiskunfélegyháza. Városunk akkori vezetése felvállalta, hogy a törvényeknek megfelelően,  5 kilométeres körzetenként 19 iskolát létesít, 20 tanteremmel és minden igényt kielégítő tanítói lakással. Ezen iskolák egyike volt itt, a Kisszegedi útban, a dr. Táby-féle iskola, ami 1927 és 1973 között tanította, nevelte a tanyán élő kisiskolásokat. Kiskunfélegyháza mindig büszkén hirdette, hogy iskolaváros, ami tanítóképzők, a gimnázium, a szakmai képzést nyújtó iskolák mellett az alapokat nyújtó iskolák sokaságát is jelentette.

Kedves egykori Táby- iskolás diákok, az itt tanítók és leszármazottai, minden kedves érdeklődő vendég! Köszöntöm önöket a sziklán elhelyezett emléktábla állítása alkalmából. Emlékezzenek, idézzék meg az egykori iskola épületét, emlékeit! Gondoljanak tanítóikra, iskolatársaikra! Az önkormányzat és magam nevében is köszönöm az emléktábla avatás ötletét, annak anyagi támogatását és az ünnepi esemény megvalósítását. Külön köszönet illeti Tóth Gyuláné Emikét, összefogó munkájáért és a kitartásáért, amelynek eredményeképpen létrejöhetett a mai ünnep – mondta Csányi József.

Az ünnepség folytatásában a polgármester és Tóth Gyuláné leleplezték az emléktáblát, majd Hajagos Gyula plébános áldása következett. Az lelkipászor hangsúlyozta, hogy Isten az embert arra rendelte, hogy keresse és megismerje az igazságot. Ezekhez segítőket is adott: tanítók és tanárok személyében, akik évtizedekig ezen a helyen dolgoztak és utat mutattak az itt tanuló kisdiákoknak úgy, hogy azok soha nem felejtsék el a gyökereiket.

Az áldást követően a megjelentek koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepségen közreműködött dr. Tóth Ákos tárogatón és Monostori Márk verssel.