A nyári napsütésben friss vakolat szárad az egykori csőszház falán, a háttérben libák gágognak, kakasok kukorékolnak, az udvaron pedig kíváncsian szaladgálnak a néhány hetes kiskacsák és gyöngytyúkok. A Huszka József Hagyományőrző és Sport Egyesület Szérűskertjében járunk, ahol Kollár Lászlóval, az egyesület titkárával beszélgetünk tervekről, hagyományőrzésről, őshonos állatvilágról.

Az egyesület célja kezdettől fogva az, hogy életben tartsa Huszka József, kiskunfélegyházi születésű rajztanár és néprajzkutató örökségét, a magyar népi motívumkincset és jelképrendszert, miközben közösséget épít. A több mint 20 tagot számláló civil szervezet rendszeresen vesz részt városi és térségi rendezvényeken, ahol hagyományőrző tevékenységét mutatja be.

– Azért dolgozunk és vagyunk jelen a rendezvényeken, hogy Huszka József életét, a magyar népi hagyományokat, a térség motívumkincset minél több emberhez eljuttassuk. Emellett ezekből a programokból tudunk olyan bevételhez jutni, amely az egyesület fenntartását is segíti – fogalmazott Kollár László, az egyesület titkára.

Megújult a régi csőszház

A Szérűskertben álló épület önmagában is helytörténeti érték. Az egykori csőszház már az 1800-as évek elején állt, a második katonai felmérési térképeken is szerepel a közeli Kálváriával és a kúttal együtt.

Az épület az elmúlt időszakban jelentős felújításon esett át.

– Az önkormányzat és az egyesület közös erőfeszítésével újult meg. Az önkormányzat 10 millió forinttal támogatta a munkát, mi pedig támogatók segítségével és saját forrásból még hozzá tudtunk tenni két és fél millió forintot. Így alakult ki az a rendezett környezet, amit most látunk – mondta Kollár László.

A most zajló munkálatok már elsősorban az épület külső megjelenését szolgálják. Kijavítják a homlokzat vakolatát, új festést kap, majd egy különleges díszítés teszi igazán egyedivé. A homlokzatra félegyházi szűrminta kerül, amelyet Kis László restaurátor és címfestő vezetésével készítenek el az egyesület tagjai.

– Laci a szellemi irányítója ennek a munkának, de a kivitelezésben mi is részt veszünk. Ez teljes egészében egyesületi forrásból valósul meg, mintegy 400 ezer forintos beruházásként – tette hozzá.

Közösségi pajta épül

A következő nagy fejlesztés egy csaknem 220 négyzetméteres, hagyományos szerkezetű pajta lesz. A fa vázas, cserépfedéses épület négy egységből áll majd, és szakaszosan készülnek el. Az engedélyezési folyamat már zajlik, az első ütem kivitelezéséhez szükséges forrás pedig rendelkezésre áll. A pajta különlegessége, hogy történelmi épületekből megmentett elemeket is felhasználnak. Beépítik a Tarjányi család egykori hintótárolójának nagyméretű pajtaajtóit, valamint restaurálás után helyet kap a lebontott Tőzsérház kapuja is.

– Szeretnénk minél több eredeti értéket megmenteni. Ezek az ajtók nemcsak szépek, hanem történeteket is hordoznak, ezért fontosnak tartjuk, hogy új életet kapjanak – hangsúlyozta Kollár László.

Hiánypótló közösségi tér születhet

A pajta első részében közösségi sütőkemence épül. Mellette gránitborítású előkészítőpult, mosogató és ötégős tűzhely kap helyet. A kemence megépítésének anyagi háttere már biztosított, jelenleg az engedélyezés lezárására várnak. A cél azonban jóval túlmutat egy sütőhely kialakításán.

– Ez az egész közösségi tér lesz. A jelenlegi épület ugyan rendelkezik egy alkotótérként használt helyiséggel, de nagyobb közösségi programok lebonyolítására már szűkös. A készülő pajta ezt a hiányt pótolja majd: helyet adhat táboroknak, workshopoknak, sportfoglalkozásoknak, osztálytalálkozóknak, kézműves műhelyeknek, iskolai kirándulásoknak és családi rendezvényeknek is. Lehet majd bográcsozni, szalonnát sütni, vagy egyszerűen csak eltölteni itt egy napot. A környék településeinek szinte mindegyikén van közösségi kemence és közösségi tér, Kiskunfélegyházán viszont ilyen nincs. Remélem, egyszer majd a város is büszke lesz arra, hogy ez itt megvalósult – fogalmazott Kollár László.

Hagyományos arculatot kap a Szérűskert bejárata

A fejlesztések ezzel még korántsem érnek véget. A régi, elkorhadt bejárati kapu helyére hagyományos kunkapu készül majd, nagykunsági minták alapján. A pajtára is népi díszítőelemek, galambbúvók és jellegzetes ornamentikák kerülnek.

– Szeretnénk, hogy az egész terület úgy nézzen ki, ahogyan egykor kinézhetett. A motívumoknak, a galambnyílásoknak, a kapunak mind jelentésük volt. Ezek az emberek identitását is kifejezték, ezt az örökséget szeretnénk újra láthatóvá tenni – fogalmazott az egyesület titkára.

A természet is visszatér

A Szérűskert azonban nemcsak az épületekről szól. A mesterségesen fenntartott kis tó mára valódi menedékké vált a környék teknőseinek és kétéltűinek. Hosszú idő után ismét békák jelentek meg, esténként már hallani a brekegésüket. A területen számos védett növény is megtalálható. Tavaly például mintegy 90 tő mocsári kosbor virágzott, amely fokozottan védett orchideafaj.

Az állatállomány is folyamatosan gyarapszik. Nemrégiben keltek ki a kiskacsák, a pulykák és a gyöngytyúkok. Mellettük galambok, libák, csirkék, nyulak, sertések, mintegy harminc racka juh és egy ló is él a Szérűskertben. Utóbbi különösen nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében.

– Amióta ide került a ló, folyamatosan jönnek a gyerekek. Szeretnék gondozni, etetni, megismerni az állatokat. Pont ezt szeretnénk: hogy közelebb kerüljenek a természethez és a hagyományos gazdálkodáshoz – mesélte mosolyogva Kollár László.

A Szérűskert így lassan nemcsak egy felújított épületet, hanem egy élő hagyományőrző központot jelent majd: olyan helyet, ahol egyszerre kap teret a közösség, a természet, az állattartás és Kiskunfélegyháza múltjának megőrzése.