Dr. Balogh Ádám MSc, PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus rámutatott, milyen új ismereteket kínálhat a tanulmány az allergiás reakciók okairól, és elmagyarázta, mit tegyünk, ha egy gyermeknél felmerül az ételallergia gyanúja.

A 8 leggyakoribb allergiát okozó étel

Egy holland tanulmány, amely a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban jelent meg, újdonságot hoz azzal, hogy nem csupán a leggyakoribb allergizáló élelmiszercsoportokra koncentrált, hanem a különböző ételek által kiváltott allergiás reakciók széles skáláját és azok súlyosságát is vizsgálta.

„A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló” – mondja Balogh doktor.

Csupán 30 étel okozza az allergiás tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70 százalékuknak valószínűsíthető ételallergiája volt (szenzibilizációval járó tünetekkel), míg 33,1 százaléknak lehetséges ételallergiája (más jellegű tünetek) volt. A résztvevők 192 különböző ételre számoltak be allergiás tünetekről, és 45 étel esetében állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. Az elemzés szerint a jelentett tünetek közel 80 százalékát csupán 30 étel váltotta ki.

A leggyakoribb allergén élelmiszerek a gyümölcsök, diófélék és hüvelyesek voltak, míg a rovarok, hús, fűszerek és gyógynövények ritkán okoztak reakciót. A gyümölcsallergiában szenvedők között az alma volt a leggyakoribb kiváltó étel (44,4%). Körülbelül egyharmaduk reagált kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra; negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írják a tanulmány szerzői.

Ételek, amelyek súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki

A vizsgálat szerint a súlyos reakciók leggyakrabban a magvaknál (39,8%) és a halaknál (39,2%) jelentkeztek, őket követték a hüvelyesek, a diófélék és a rákfélék. Abszolút számokat tekintve a súlyos reakciókat leginkább a diófélék, a hüvelyesek, a csonthéjasok és a halak okozták. A gyümölcsök – különösen a trópusi gyümölcsök – szintén a súlyos reakciók kockázatát hordozzák, bár a legtöbb érintett esetében a tünetek általában enyhék voltak. Ennek egyik oka, hogy a gyümölcsök és zöldségek fehérjéi hasonlóak a különböző pollenek fehérjéihez, amelyekre egyre többen érzékenyek.

Valóban ételallergiás a gyermek?

Az ételallergia akkor alakul ki, amikor az immunrendszer kórosan reagál egy bizonyos étel vagy ételösszetevő – jellemzően egy fehérje – jelenlétére. A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) meghatározása szerint az ételallergia azt jelenti, hogy egy adott élelmiszerrel való érintkezéskor újra és újra ugyanaz a specifikus immunválasz lép fel, ami egészségkárosodáshoz vezet. Ez a reakció többször ismétlődően kiváltható ugyanattól az ételtől, és az immunrendszer túlzott válaszát jelenti az allergénnel szemben.

„Az új eredmények nyilván óvatosságra intenek az ételallergiák tekintetében, de nagyon óvatosan kell bánni ezzel a diagnózissal. Sok szülő él abban a tévhitben, hogy saját vagy gyermekeik emésztőszervi panaszait valamilyen étel vagy ételösszetevő okozza, és önmaguk által felállított allergia diagnózissal jelennek meg a szakorvosi rendeléseken." – hangsúlyozza dr. Balogh Ádám.

A téves öndiagnózisban gyakran szerepet játszanak a drogériákban kapható gyorstesztek, valamint a magánlaborok által kínált IgG-alapú, úgynevezett ételintolerancia tesztek. A kutatások azonban egyértelműen azt mutatják, hogy az IgG-alapú vizsgálatok nem alkalmasak sem ételallergia, sem ételintolerancia kimutatására. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt önkényesen kizárnánk bizonyos élelmiszereket a saját vagy gyermekünk étrendjéből, pontos diagnózist szerezzünk. Kiderítendő, hogy valóban allergia vagy ételintolerancia okozza-e a panaszokat, vagy esetleg valamilyen funkcionális, nem emésztőszervi probléma áll a háttérben.

Csak orvosi diagnózis után beszélhetünk ételallergiáról

A szakmai irányelvek szerint az ételallergia kivizsgálása szakorvosi vizsgálatot igényel, amelynek alapját a bőrteszt és a vérvizsgálat képezi. Fontos azonban tudni, hogy a negatív eredmény nem mindig jelenti azt, hogy nincs allergia, és egy pozitív teszt sem garantálja automatikusan a diagnózist. A pontos döntést mindig a szakorvos hozza meg, a kórelőzmény és a tünetek alapján, meghatározva a további teendőket. Ha valóban ételallergia áll fenn, a kezelési alap a kiváltó étel étrendből való teljes eltávolítása, bár rejtett allergén esetén ez nem mindig lehetséges. Súlyos reakció átélt betegek esetén pedig elengedhetetlen az adott allergénre vonatkozó sürgősségi készlet biztosítása.

forrás: weborvos.hu