A táblázatból kitűnik, hogy félidőben a Kiskunfélegyháza a tizenharmadik helyet foglalja el a tabellán, ami negatív csúcsnak számít. Az ősz folyamán azonban voltak ennél egyel hellyel lejjebb is, ami után változás történt az edzői poszton. Nagy Viktor vette át Némedi Norbert helyét, aki előtte játékosként szerepelt még a csapatban, így gyakorlatilag belülről és a pálya széléről is látta azt, hogyan játszik a csapata.

– A bajnokság megkezdése előtt természetesen nem azt terveztük, hogy így fogunk szerepelni. A nyári igazolások is adtak arra okot, hogy ennél jobb eredményt érjünk el. Főleg azért is, mert Oldal Tibort sikerült leigazolnunk, aki a másod és a harmadosztályban is játszott. Nagy érvágás volt viszont az, hogy sérülése miatt elveszítettük Oroszi Danit. Farkas András és Kovács Péter is csak később tudott bekapcsolódni a munkába. Mind a ketten műtét után kezdték el az edzéseket. Ezek mind sokat számítottak, és sokáig nem jöttek az eredmények. A csapat ennél többre hivatott, mint amit most az ősszel elértünk, de ebbe nem szeretnék belemenni. Főleg azért sem, mert már az elmúlt évi bajnokságban sem úgy szerepeltünk, mint ahogyan szerettük volna, a nyolcadikok lettünk. Amennyiben az elmúlt évi tavaszi szezon utolsó hét mérkőzését és a mostani őszi tíz találkozót nézzük, akkor mindössze csak egy alkalommal nyertünk.

Az őszi tizedik forduló után Keresztes Zoltán csapatvezető úgy döntött, hogy elfogadja Némedi Norbert lemondását. Helyére Nagy Viktort szánta, aki elfogadta a megbízást.

– Igen ez valóban így volt, hogy megkeresett Keresztes Zoltán és úgy voltam vele, hogy akkor elfogadom. Nem csak a csapat tagjainak, de nekem is fura volt az, amikor eléjük álltam, már mint, nem játékos, hanem edző. Ahogy akkor láttam, és ahogyan eddig is tapasztaltam elfogadtak így is, nem csak játékosként. Úgy gondolom, hogy korábban is hallgattak rám, és most ezzel nincs probléma. Amióta átvettem a csapat irányítását, azóta három alkalommal sikerült nyerni, kétszer pedig döntetlent játszottunk. Ez azt hiszem nem rossz eredmény, bár Akasztón ott hagytunk két pontot. Ebben talán van egy kis hiányérzetem a pontok tekintetében, de ha az öt meccset nézzük akkor azt, mondom, hogy pozitív ez a helyezt. Főleg azért is, mert az éllovas Tiszakécske II-vel is döntetlent játszottunk.

Oldal Tibor meghálálta a bizalmat, mert az őszi szezon végén ő vezeti a góllövő listát és három alkalommal is háromszor zörgette meg az ellenfelek hálóját, holott eleinte nem is csatár poszton játszott.

– Ahogy beszélgettem vele úgy éreztem, hogy csatárként jobban érzi magát. Ezért került erre a posztra, bár Némedi Norbertnél is volt úgy, hogy csatárként játszott. Nem rajta múlott az, hogy elmaradtak a pontok. Persze, ha nem lennének neki olyan társai, akik ki tudják szolgálni, akkor biztos, hogy nem rúgott volna ennyi gólt.

Nagy Viktor elmondta még, hogy amikor mélyponton voltak, nem volt jó a hangulat a csapatnál. Egy hitehagyott társaság volt. Mindenki érezte azt, hogy sokkal többre hivatott ez a gárda. Nagyon nagy dolgokat ő sem változtatott. A csapat tudása akkor is meg volt, de az eredmények nem jöttek.

– Ami változást eszközöltem az az, hogy másabb fajta edzéseket tartok, és az elmúlt évekhez képest más fajta játékrendszerben játszunk. Talán ennek a két dolognak köszönhető az, hogy az utolsó öt meccsen jobban szerepeltünk. Próbáltam elérni, hogy csapatszinten jobban mozogjunk a pályán, mint eddig.

A jövővel kapcsolatban elmondta, hogy a tavasz folyamán meccsről, meccsre gondolkodnak, mindig a következő ellenfélből készülnek fel. Terveik azért vannak, és az első öt között szeretnének végezni. Nem titok az sem, hogy szeretnének kialakítani egy olyan csapatot, amely az elkövetkezendő évben, amennyiben úgy alakul, akkor harcba tud szállni akár az első helyért is.