Antibiotikummentes, prémium libamáj-előállítás tenyésztés-tartástechnológiájának fejlesztése címet viselő projektet az Integrál Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ által alkotott konzorcium valósította meg. A felek több mint 831 millió forintos vissza nem térítendő támogatás nyertek a fejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.

80 éve a hagyományokra építve

A rendezvényen dr. Horváth Sándor elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket. A konzorciumvezető Integrál Zrt-ről elmondta: jogelődje 1946-ban alakult, jelenleg zártkörű részvénytársaságként működik. Tevékenysége három részből tevődik össze: hízott liba és kacsa, illetve pecsenye liba és kacsa feldolgozás, régiós szintű élelmiszer kiskereskedelem a Coop üzletlánc tagjaként, továbbá ingatlan kezelés és bérbeadás. A cég átlaglétszáma 450-500 között mozog.  

– Kiskunfélegyházán és környékén nagy múltja van a hízott liba előállításnak, a tömésnek. Erről már az 1800-as évek végétől találunk feljegyzéseket. Ezekre a hagyományokra építve a város és környéke az egyik legjelentősebb bázisa a hízott liba előállításának Bács-Kiskun megyében. Az újabb kor megnövekedett elvárásokat hozott az ágazatban, ami többek között szigorú állategészségügyi és fogyasztói előírások, valamint új állatbetegségek formájában ölt testet.  A most záruló pályázat segítségével jelentős lépést tettünk egy olyan technológia kidolgozása felé, ami alapja lehet annak, hogy az állatjóléti előírásoknak megfelelően előállított, jó minőségű libamájjal tudjunk megjelenni a belföldi és export piacokon – foglalta össze az elnök-vezérigazgató.

Új kihívások új megoldásokat igényelnek

Vajda Tamás üzemigazgató emlékeztetett arra, hogy a hungarikum bizottság az elsők között nyilvánította hungarikummá a hízott libamájat és a hízott libából készült termékeket. Mint mondta, az Integrál Zrt. célja mindig az volt, hogy ezt a terméket a lehető legmagasabb minőségben állítsa elő, és az ehhez szükséges legjobb tenyésztési eljárások, tartástechnológiai ajánlások kidolgozásával a tenyésztőket is segítsék.

A kor kihívásai számos új megoldásra váró problémát hoztak felszínre az ágazatban. Ezek közül az üzemigazgató megemlítette többek között azt, hogy az EU a hízott liba és kacsa előállítást a baromfi szektoron belül kezeli, holott a hízott vízi szárnyasok előállítása – eltérően az egyfázisú nevelést igénylő brojlercsirkétől, vagy pulykától – előnevelési és hízlalási periódust igényel. Komoly problémát jelent, hogy a hízott libát – éppen a szabadtartás miatt – fokozottan érinti a madárinfluenza. A vírus elleni hatékony védekezés elsősorban zárt tartásban valósítható meg, ami azonban az állat számára fokozott stresszhelyzettel jár. Vajda Tamás az úgynevezett tömés nélküli libamáj előállítása iránti igényre is kitért, amit az állatvédő szervezetek évtizedes tiltakozása hívott életre, de egyelőre általánosan használható, átütő sikert még nem sikerült elérni a témában.

Az üzemigazgató rámutatott: mindezek figyelembevételével olyan, az EU-n belül is elfogadható, egyedi sajátosságú tenyésztési, tartási és takarmányozási technológiák meghatározására van szükség, ami a legoptimálisabb feltételeket nyújtja a prémium minőségű végtermék előállításához. A projekt során ennek az alapjait rakták le, amihez igénybe vették hozzáértő tudósok, kutatók szakértelmét is.

– Az elmúlt években az üzemben mintegy száz fő részvételével, több mint 96 ezer állatot vágtunk le kísérleti körülmények között, rengeteg mérés mellett. A pályázat keretében különböző fejlesztéseket is lehetőségünk volt megvalósítani az üzemben, elindítva egy gyártásfejlesztést. Bár a pályázatnak nem ez volt a célja, de közel vagyunk egy új, prémium minőségű libamáj és libahús termékcsalád piacon való megjelenéséhez is – mondta el az üzemigazgató.

Kutatókkal az optimális tartási körülményekért

Ezt követően dr. Kovács-Weber Mária, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői Szent István Campus Állattenyésztés-technológiai és Állatjóléti Tanszékének egyetemi docense, valamint dr. Végi Barbara, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllő tudományos főmunkatársa számoltak be a kutatási eredményekről. Előadásukban részletesen kitértek zárt tartás mellett a megvilágítás, a telepítési sűrűség, a tenyészállományok ivararánya, a takarmányozás és tartástechnológia terén szerzett, mérésekkel igazolt megfigyeléseikre. Mindezek a tapasztalatok egy emelt állatjólléti szinten működő tartás- és takarmányozás-technológia alapjait teremthetik meg úgy a tenyészállatok, mint a végtermékek esetében.

Megtudtuk azt is, hogy bár a projekt lezárult, a vizsgálatok jelenleg is folynak néhány előremutató témában. Egyebek mellett a tömés nélküli libamáj izgatja a kutatók fantáziáját, amely terén egy eddig még nem alkalmazott, újszerű biotechnikai módszeren dolgoznak. Ennek az eljárásnak a célja olyan libamáj előállítása, ami minőségét tekintve egyenértékű a töméssel előállított hízott libamájjal, és alapanyaga lehet egy non plus ultra minőségű konzerv végterméknek.

Tekintettel arra, hogy a magyar hízott liba előállításának nagyjából egyharmadát adja az Integrál Zrt., a projekt során megszületett eredmények és a felhasználásukkal kidolgozott technológiák rajta keresztül a termelőkhöz is gyorsan és hatékonyan juthatnak el.  Így válhatnak a legfrissebb kutatási eredmények a hízott liba ágazat gazdaságosságának és versenyképességének hajtómotorjává.