Egy csodálatos asszony
dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix félegyházi születésű tudós tanárnő élete
Kiskunfélegyházáról indult, és a magyar tudományos élet csúcsáig jutott – hittel, rendíthetetlen szorgalommal és kivételes tehetséggel. Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix nem csupán tanár volt, hanem iskolateremtő személyiség, tudós közgazdász, az első női magántanár a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem falai között. Életútja egyszerre példázza a 20. századi magyar nők küzdelmes felemelkedését és azt a mélyen megélt hitet, amelyről így vallott: minden lépését „Égi kéz” irányította. Mayer László ny. középiskolai tanár alábbi írása egy kivételes félegyházi asszony előtt tiszteleg, akinek munkássága ma is iránytű lehet tudásról, hivatásról és emberségről gondolkodva.
„Egész életemben tudatosan viseltem lelkemben azt, hogy minden lépésemet Égi kéz irányította. Semmi sem az én érdemem, minden onnan felülről kapott áldás.” (dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix önvallomása)
Kitüntetett dalénekesünk és előadóművészünk, Kiss Ákos Jenő hívta fel a figyelmemet arra, hogy az M5 televíziós adón, a „Magyar Nők” videósorozatban látott egy videót, amely dr. Takaróné dr. Gáll Beatrixról szólt. Mivel az Arcanum adatbázisnak az előfizetője vagyok, egyből hozzáláttam a kutatáshoz. Nagyon megérte a fáradságot, csak csodálattal tudok nyilatkozni városunk szülöttéről.
Gáll Beatrix 1894. december 30-án született Kiskunfélegyházán, nyolcadik gyermekként.Az édesapa Gáll Pongrácz elszegényedett dzsentri családból származott, s a jogi pályát választotta. A félegyházi királyi járásbíróság telekkönyvvezetője és népbanki bizottsági tag volt. Az édesanya, Pekárik Ilona ősei evangélikus lelkészek voltak. Beatrixot is az evangélikus felekezet mondhatta magáénak. Gáll Beatrix szülővárosában, Kiskun-félegyházán cseperedett fel. Itt végezte el a polgári iskolát és itt szerezte meg a római katolikus tanítóképzőben az elemi iskolai tanítói oklevelét 1913-ban. A tanítóképzővel párhuzamosan zenét is tanult. A kecskeméti városi zeneiskolában elvégezte a zongora tanszak tíz osztályát.
Polgári iskolai évei alatt kétszer is szerepelt jótékony célú színielőadáson, amelyek bevételét a helyi Petőfi-szobor alap javára fordították. A népes család Kiskunfélegyházán az apa után kapott szerény nyugdíjból szigorú beosztással nagyon takarékosan élt. Hamar rádöbbent Beatrix is arra, hogy továbbtanulásáról csak akkor lehet szó, ha annak költségeit maga teremti elő. 14 éves korától kezdve pénzt keresett (zongoratanítványai voltak), 18 éves korától kezdve pedig minden életszakaszában saját jövedelméből tartotta el magát.
A tanulás iránti vágy az ifjú Gáll Beatrixot a fővárosba hozta. Beatrix 1914-ben beiratkozott az Erzsébet Nőiskolába, amelyben polgári iskolai tanítókat képeztek. Tanulásának költségeit az Erzsébet Nőiskolában töltött évek alatt is önmaga teremtette elő. A kőbányai református templom orgonistája volt és vezette az énekkart is. Ebben a közösségben ismerkedett meg dr. Takaró Gyulával, leendő férjével. Az Erzsébet Nőiskolában szerezte meg második pedagógusi diplomáját természettudományi szakon 1917-ben.
1919-ben mennyiségtan és természettudományi tanári oklevelet szerzett, ami arra jogosította fel, hogy tanítóképző intézetekben tanítsa szaktárgyait. Ebben az évben kötött házasságot dr. Takaró Gyulával, Kecskeméten. Férje 1892-ben született Izsákon, a népes – református vallású – Takaró-család tagjaként.
Takaróné Gáll Beatrix további tanulással az Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészet-tudományi karán középiskolai tanári oklevelet szerzett matematikából és fizikából. (Ez már a negyedik diplomája volt!) Ezután első doktorátusára készült, értekezésének témája Dr. Eötvös József etikai világnézete volt.
Közben 1920-ban megszületett első és egyetlen gyermekük, Emil. Beatrix a fiát gondosan nevelte.
Az 1920-as évek elején elveszítette tanári állását. Elővette festőecsetjét és festeni kezdett, mert időközben kiképzést nyert festészetből is. Portrékat és tájképeket festett.
Négy félévi tanulás után dr. Gáll Beatrix 1925-ben szerezte meg az új tanári oklevelét könyvvitelből, kereskedelmi levelezésből és kereskedelmi ismeretekből.
Közgazdász tanári működését 1925-ben kezdte meg a Dobó Katalin Felsőkereskedelmi Nőiskolában, ahol 12 évig dolgozott. Hivatásává vált a kereskedelmi, a gazdasági szakképzés, amelynek szaktantárgyait nemcsak tanította, hanem részt vett az iskolatípus számára készített tantervek, tankönyvek megírásában, szerkesztésében, lektorálásában is.
A harmincas években, mint egy huszonöt tankönyv és szakcikk ismertetése jelent meg a korabeli Közgazdasági Szemlében és a Kereskedelmi Szakoktatásban. Elsősorban magyar nyelvű munkákat ismertetett, de megjelentek német és angol nyelvűek bemutatásai is. 1933-ban szerezte meg a közgazdasági doktori oklevelét.
Az 1930-as években többször volt külföldön, tanulmányúton. az amerikai és dániai tapasztalatairól részletesen is beszámolt.
1938-ra készült el a nagy elméleti és egyben hézagpótló könyvével, amely a Gazdaságetika címet viselte. Még ebben az évben napvilágot látott tudományos csúcsteljesítménye, a 495 oldalon közgazdasági kutatásainak összefoglalása a Közgazdasági elméletek története. Ez az első magyar nyelven megjelent közgazdaságtan-történet könyv. A Gazdaságetika című könyvében a következőket írja: A nemzet boldogulása a helyes gazdaságpolitikán múlik.
A gazdasági eszményképe a népjólét volt, amelyet több művében is megemlített. A budapesti kislakásépítéssel (ONCSA) kapcsolatban volt egy olyan javaslata, amely biztosította volna a szegény és gazdagabb családok békés egymás mellett élését a kölcsönös előnyök alapján.
Takaróné 1940-ben érkezett el tudományos pályájának a csúcsára, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem magántanárrá habilitálta. Ezzel ő lett az első női magántanár. 1939-ben tanulmányi felügyelővé nevezte ki a miniszter. Húsz középiskolai tankönyv létrehozásában vett részt. Írt iskolai filmet és előadott a Magyar Rádióban. 38 évi pedagógusi tevékenységéből 17 esztendőt töltött igazgatói székben: először a Fővárosi Kereskedő Leányiskolát igazgatta 1941-46-ig, majd a Teleki Blanka Kereskedelmi Középiskola igazgatója lett.
Harmadik igazgatói megbízása az I. István Közgazdasági Technikum vezetése volt. 1951-től az I. István Közgazdasági Technikum igazgató-helyettese 1955-58-ig, nyugdíjazásáig kitűnően igazgatta ezt az iskolát. Az iskolában rendet, fegyelmet és magas színvonalú szakmai munkát követelt. Vallásos világnézete és származása ellenére 1954-ben megkapta az akkor legmagasabb pedagógusi kitüntetést, a Kiváló Tanár címet.
Dr. Takaróné dr. Gáll Beatrix az 1957/58-as tanévben kérte nyugdíjazását és visszavonult budapesti otthonába, az 1980-ban bekövetkezett haláláig. 1980. november 14-én búcsúztak el tőle a Farkasréti temetőben, végső nyughelye az izsáki temető lett, oda tért meg férje mellé.
Emlékét őrzik volt tanítványai, egy emlékszoba az I. István Közgazdasági Technikumban, a Magyar Nők videósorozatban megjelent róla szóló videó. Ebben a sorozatban egyébként ott van többek között: Árpádházi Szent Margit, Jókai Anna, Kaffka Margit, Keleti Ágnes stb. A tudós, pedagógus, a harmonikus személyiség kialakulásában döntő szerepe volt adottságainak, amelyet tehetséggé formált neveltetése és akaratereje. Takaró Gyuláné munkásságát annak idején felvették az Új Idők Lexikonába, azonban hiányzik a Pedagógiai Lexikonból és a Kiskunfélegyházi Értéktárból.
Kiskunfélegyháza, 2026. február 25.
Mayer László ny. középiskolai tanár
