A civilek évek óta kifogásolják a palagáz-kitermelés kockázatait, köztük a helyi lakosságot, vizeket és földeket érő terhelést. A kormányhivatal az engedélyezés során nem vizsgálta a tervezett kutak számát, hatásait, vízfogyasztását, illetve a metán- és szén-dioxid-kibocsátást, holott ezek alapvető adatok. A másodfokú hatóság ezért kiegészítő információkat kért a bányacégtől, és mivel a hiányosságokat nem lehetett utólag pótolni, az engedélyt meg kellett semmisíteni.

„A döntés lehetőséget ad a rétegrepesztéses gázkitermelés létjogosultságának újragondolására” – mondta Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezetője. A Greenpeace ügyvezetője, Mező János Bálint történelmi jelentőségűnek nevezte a határozatot, amely szerinte megerősíti a zöld szervezetek jogait és hangsúlyozza a fracking környezeti és egészségügyi veszélyeit.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége