Néhány nappal ezelőtt maszkot ölt apraja-nagyja a Duna-parti városban, hogy elűzzék a telet. Hegedűs Emese, a busójárás egyik főszervezője az MTI-nek elmondta, az eseménysorozat hat napja alatt 33 helyszínen csaknem nyolcvan rendezvényt tartottak, a szórakoztatásról minden eddiginél több, mintegy 1300 busó és egyéb maskarás gondoskodott és 350 árus, köztük népművészek, iparművészek, kézművesek, vendéglősök kínálta termékeit.

A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. Március 1-jén, hamvazószerdával megkezdődött a húsvét előtt böjti időszak.

Fotó: MTI - Ujvári Sándor