A szerdán 483 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 86 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában a Parlament mély aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek fizikai és mentális egészségét mennyi ártalmas gyakorlat fenyegeti az interneten. A képviselők a védelem fokozását sürgetik azokkal a manipulatív stratégiákkal szemben, amelyek függőséget okoznak, rontják a gyerekek koncentrálóképességét, és meggátolják az online tartalmak egészséges fogyasztását.

Korhatárhoz kötött közösségi média

A Parlament több lépést javasolt ahhoz, hogy a szülők a digitális térben is gondoskodni tudjanak gyermekeik biztonságáról, a gyermekek pedig csak az életkoruknak megfelelő online tevékenységekben vehessenek részt. A Parlament az EU egészében 16 éves korhatárhoz kötné a közösségi média, a videómegosztó platformok és az MI-társak használatát. A 13 és 16 év közöttiek kizárólag szülői hozzájárulással férhetnének hozzá ezekhez a tartalmakhoz.

A képviselők támogatják, hogy az Európai Bizottság fejlesszen ki egy uniós appot az életkor ellenőrzésére, és hozzon létre európai digitális személyiadat-tárcákat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az életkor meghatározásának pontosnak kell lennie, és hogy nem sérülhet a kiskorúak magánélethez való joga. Az ilyen rendszerektől függetlenül továbbra is a platformok felelőssége lenne biztosítani, hogy termékeik és szolgáltatásaik biztonságosak legyenek és megfeleljenek felhasználóik életkorának.

Ami a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és más vonatkozó jogszabályok eredményesebb betartatását illeti, a képviselők azt javasolják, hogy a platformok felső vezetői tartozzanak személyes felelősséggel a rendelkezések súlyos és tartós megsértéséért, különösen, ha az a kiskorúak védelmét vagy az életkor ellenőrzését érinti.

Erőteljesebb bizottsági fellépésre lenne szükség

• tilalom a függőséget okozó legártalmasabb gyakorlatokra, alapértelmezés szerint kikapcsoltatva minden olyan funkciót, amely kiskorúak számára addiktív lehet (például a végtelenített görgetés, az automatikus lejátszás, a tartalom húzással való frissítése, a jutalomkörök, az ártalmas játékosítás);
• az uniós szabályokat megszegő webhelyek betiltása;
• a meggyőzéshez alkalmazott technológiák megfelelő kezelése – ilyenek például a célzott hirdetések, az influenszermarketing, a függőséget okozó kialakítás és a digitális méltányosságról szóló, most készülő jogszabály értelmében vett sötét megoldások;
• a kiskorúak vonatkozásában tilalom az aktivitáson alapuló ajánlórendszerek alkalmazására;
• a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szabályainak alkalmazása az online videóplatformokra, valamint a zsákmányos ládák és más szerencsejáték-szerű játékfunkciók (alkalmazáson belüli fizetőeszközök, szerencsekerekek, „fizess, hogy továbbmenj” opció) betiltása;
• a kiskorúak védelme a kereskedelmi célú kizsákmányolással szemben, beleértve a kidfluenszerkedés anyagi ösztönzésének tilalmát;
• sürgős lépések a generatív MI-eszközök jelentette etikai és jogi kihívások kezelésére többek között az olyan technológiák kapcsán, mint a deepfake-tartalmak, a társ-chatbotok, az MI-ügynökök és az MI-vezérelt „lemeztelenítő” appok (amelyek beleegyezés nélkül készítenek manipulált képeket).

A jelentéstevő szerint

Christel Schaldemose (S&D, Dánia) elmondta: „Büszke vagyok erre a Parlamentre, hogy együtt tudunk fellépni a kiskorúak online védelmében. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály határozott és következetes végrehajtásával együtt ezek az intézkedések drasztikusan növelni fogják a gyermekek védelmének szintjét. Végre meghúzzuk a határt. Világosan kijelentjük a platformoknak: a szolgáltatásaik nem gyermekeknek valók. És a kísérlet itt ér véget.”

Háttér

A jelentés alapjául szolgáló kutatások egyike megállapította, hogy a fiatalok 97 százaléka a mindennap használja az internetet, a 13 és 17 év közöttieknek pedig a 78 százaléka legalább óránként megnézi okoseszközét. Minden negyedik kiskorú esetében ugyanakkor olyan „kóros” vagy „diszfunkcionális” okostelefon-használat figyelhető meg, amely függőséget tükröző viselkedésmintákat takar.

Egy 2025-ös Eurobarométer felmérés szerint az európaiak több mint 90 százaléka véli úgy, hogy sürgősen tenni kellene a gyermekek online védelméért, nem kis részben a közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásai (93 százalék), az internetes megfélemlítés (92 százalék), és a korhatáros tartalmakhoz való hozzáférés hatékony korlátozásának szükségessége (92 százalék) miatt.

A tagállamok ennek nyomán elkezdtek lépéseket tenni, és több intézkedést is hoztak például a korhatárokkal és az életkor-ellenőrző rendszerekkel kapcsolatban.

Fotó: Kids World Fun