A reális célkitűzés a bennmaradás a vármegyei első osztályban

– A nyáron nagy átalakulások voltak nálunk, a keretben több változás is történt. A kecskemétiek elmentek, a fiatalok viszont itt maradtak. A vármegyei másodosztályban, valamint az utánpótlásban játszó játékosok közül választottunk. Busa Imre elnökkel beszélve úgy indultunk neki a 2025/2026-os bajnokságnak, hogy jó lenne bent maradni. Azt ugye még nem lehet tudni, hogy lesz-e kieső, vagy sem. Reálisan nézve – úgy, hogy a csapat ilyen összeállításban nyár óta dolgozik – az esélyünk az, hogy a kieső vonal fölött legyünk. Ezt a célt tűztük ki, és a bajnokság első fele után továbbra is ezt tartjuk szem előtt.
– A mostani csapatba fiatalokat is beépítettek annak érdekében, hogy később olyan sikereket tudjanak elérni, mint a korábbi években.
– Ez valóban így van, de a hosszú távú megoldás az lenne, hogy legyen egy jó középcsapatunk, vagy annál jobb is, és a félegyházi fiatalok be tudjanak épülni, játszani tudjanak. Ehhez viszont idő kell. És természetesen azt sem vetettük el, hogy egyszer majd újra a dobogó közelébe kerüljünk. Ennek persze még nincs realitása, a fiatalok és a félegyházi labdarúgók beépítése az elsődleges cél. Van több olyan ifjú játékosunk, akik eddig a vármegyei másodosztályban pallérozódtak. Nekik nem egyszerű felvenniük a ritmust. Most, a téli felkészülés során az U19-es korosztályú csapatból próbálunk felhozni fiatalokat, akikben látunk olyan potenciált, hogy a felnőtt csapatban jól szerepelhetnek. Azt szeretnénk tehát, hogy a későbbiekben olyan csapatunk legyen, amiben félegyházi fiatalok szerepelnek és megállják a helyüket.
– Mennyire sikerült ezt az első félévben megvalósítani, mert az látható, hogy több fiatal játékossal is próbálkoztak. Ha azt nézzük, akkor Kurgyis Kevin is fiatalnak számít még, stabil kerettag és rúgja a gólokat is. Mellette pedig még jóval fiatalabbak is lehetőséget kaptak, nem egy alkalommal a kezdő csapatban is.
– Kurgyis Kevin már jó pár éve ott van a vármegye első osztályban, húzó embere a csapatnak. Megmondom őszintén, hogy az őszi szezonban én négy–hat ponttal többet vártam volna a fiúktól. Hogy ez nem sikerült, abban nekünk edzőknek is szerepe van, mert mi is hibáztunk. A meghatározó fiatal játékosok, akik már az elmúlt éven is a vármegyei első osztályban játszottak, vagy akiktől jó teljesítményt vártam, azoknak a végén csúcsosodott ki a teljesítményük. Az utolsó két-három mérkőzésre érkeztek meg a meghatározó játékosok. Nem tudom, hogy ennek mi volt az oka, de nagyon remélem, hogy átszakad egy olyan gát ezekben a játékosokban, ami a következő időszakban is megmarad. Egy csapatba mindig kell tapasztalt, rutinos játékos, akik húzzák a többieket, akikre fel tudnak nézni. Ez nálunk most egy kicsit későn érkezett meg, de reméljük, hogy a következő félévben onnan folytatjuk, ahol ősszel abbahagytuk.
– A csapat ősszel nem játszott döntetlent, vagy győztesként hagyta el a pályát, vagy pedig vesztesként. A másik lényeges dolog, hogy nagyon sok gólt kaptak, szám szerint 43-at.
– Úgy gondolom, hogy ebben benne van a rutintalanság, és a mi felelősségünk is, mert csak az őszi szezon végére találtuk meg azt játékot, amit szeretnénk a tavasszal is folytatni. A nézők hozzászoktak ahhoz, hogy a Félegyháza megy előre és akkor lesz, ami lesz. Ebből a korábbi években jól jöttünk ki. Most egy másik játékrendszert próbáltunk játszani, de nem az ősz elején. Ez az én hibám is, hogy ezt a felállást csak a vége felé találtuk meg. Át kellett magamat is állítanom, és persze az is közrejátszott, hogy nem lehet mindent egyik napról a másikra megoldani, mert egészen mást mutat egy csapat az edzésen és mást a bajnoki mérkőzéseken.
– Van valamilyen célkitűzés a tavasz folyamán, hogy milyen eredményt kellene elérni, vagy csak mennek előre, és lesz, ami lesz?
– Szerencsére „nincs a puska a fejünkhöz téve”, eredményt nem határoztunk meg, de a reális célkitűzés a bennmaradás. Ha estleg ennél több lesz az már pluszt fog jelenteni. Egy csapat újjáépítése ugyanis nem két hét, két hónap, sőt nem is egy, vagy két év. Akik most játszanak először az első osztályban, azoknak hozzá kell ehhez szokniuk, hiszen más, mint a másodosztály, vagy az U19-es bajnokság. Még akkor is, ha nem egy nagy színvonalról beszélünk. Ebből a szempontból a srácoknak nincs is miért izgulniuk, mert nincs kényszer, csak játszani kell.
– Terveznek-e erősítést a tél folyamán?
– Igen, tervezünk. Ezzel kapcsolatban még nem beszéltünk, de hamarosan össze fogunk ülni a vezetőséggel, edzőkkel. Elősorban azonban saját házunk táján fogunk körbe nézni, hogy milyen fiatalokat tudunk felhozni a felnőtt csapathoz. Persze van néhány más kiszemeltünk is, és ha őket Kiskunfélegyházára tudnánk hozni, akkor az nagyon jó lenne.
Sz.T.






