Az Európai Unió Közös Kutatóközpontja és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósága legutóbb húsz gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból kiemelten veszélyes, úgynevezett zárlati kártevőt listázott. Akadnak közöttük a magyarországi növénytermesztésre is veszélyesek, mint például a szőlőféléket és csonthéjasokat fenyegető Xylella fastidiosa nevű baktérium.

– A Dél-Amerikában őshonos kórokozót Európában először 2013-ban, Dél-Olaszországban észlelték, ahol az olajfaültetvényekben okozott jelentős pusztítást. Hazánkban a baktérium leginkább a szőlő-, a gyümölcsféléket és a dísznövényeket veszélyeztetheti. A mikroba megakadályozza a növény szöveteiben a víz- és tápanyagáramlást, ezzel okozza a jellegzetes tüneteket, mint a levélszél perzselődéshez hasonló elváltozását, levélhervadást és ágszáradást, de akár a növény pusztulása is bekövetkezhet. Legutóbb konkrétan a diót is az általa veszélyeztetett növények közé sorolták – tájékoztatta baon.hu-t Szabó Balázs nagykőrösi növényvédelmi mérnök.

A rovartani szakértők úgy tudják, hogy a japán cserebogár egy évszázada jóformán csak Japánban élt. Az utóbbi években azonban már több Bács-Kiskun megyei gyümölcsösben is tapasztalták szaporodását.

– A bogarak általában a növények tetejéről indulva, lefelé haladva emésztik fel a lombozatot, ezért, ha a növények felső részén rágásnyomok láthatók, vagy már teljesen kopasz, akkor szinte biztosan a japán cserebogarak károsították. A kifejlett rovarok általában csak a levelek erezete közötti szöveteket fogyasztják, de például a rózsatöveken az egész levélzetet és a szirmokat is elpusztíthatják – mondta a szakember.

– Újabban különböző ázsiai cincérfajok is megjelentek Euró­pában. Ezek a rovarok minden fát képesek károsítani. A simahátú csillagos cincér számos erdészeti fafajt, egyebek közt az égert, a kőrist, a bükköt, a nyírt, a szilt, a juhart, a platánt támadja. Erőteljesebb szaporodása esetén a teljes faállomány öt százalékának közvetlen pusztulását okozhatná – mondta Szabó Balázs.

A korábban listázott karanténkárosítók között szereplő, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma idén elérte a Hajós-Bajai borvidéket. A kabócafélék által terjesztett betegséget a Dunától keletre eddig csak erdei iszalagon találták, most azonban a szőlőn is kimutatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. Ahol a szakhatóság jogszabály alapján elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését, a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak. A hatósági intézkedések kizárólag a növényállományra vonatkoznak, vagyis semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Miklay Jenő

Fotó: Petőfi Népe