Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az agy nem csupán biológiai szerv, hanem a hormonok, az élettörténetek, a kapcsolatok és a kimondatlan élmények lenyomata is. Az idegtudomány az elmúlt húsz évben óriásit fejlődött: míg a kétezres évek elején kevés képalkotó adat állt rendelkezésre a női és férfi agy különbségeinek vizsgálatához, ma a mesterséges intelligenciával elemzett MRI-felvételek alapján az esetek csaknem 98 százalékában megállapítható, hogy egy agykép nőhöz vagy férfihoz tartozik.

Dr. Máttyássy Adrienn ugyanakkor hangsúlyozta: ezek a különbségek nem merev határok, inkább hangsúlyeltolódások. Minden ember agyában jelen vannak nőies és férfias elemek. A nőknél jellemzően erősebbek az érzelmi szabályozásban, empátiában és kapcsolódásban részt vevő idegi hálózatok, míg a férfiaknál inkább a célorientált, egyfeladatos működés dominál – de mindez a biológiai és szociális hatások összességének eredménye.

Az érzelmi kommunikáció kapcsán kiemelte: az érzelmek kimondása nem gyengeség, hanem a bizalom és a kapcsolódás jele. A nők számára sokszor biztonságot jelent a kimondott szeretet, megbecsülés vagy vágy, míg a férfiak gyakran tettekben fejezik ki érzéseiket. Ha a nők elfogadják, hogy a cselekvés is hordozhat érzelmi üzenetet, a férfiak pedig nyitottabbá válnak a szóbeli megerősítésre, a párkapcsolatok kiegyensúlyozottabbá és bensőségesebbé válhatnak.

Az előadás kitért arra is, hogy a női agy működését az élet során több jelentős hormonális állomás formálja. Serdülőkorban a lányok agya gyorsabban érik, és ekkor a depresszió is gyakoribb, mint a fiúknál. A várandósság alatt kialakul a „mama-agy”: új idegpályák jönnek létre, és a figyelem a gondoskodás felé tolódik. A szülés utáni időszakban a hormonális ingadozás miatt megjelenhet a baby blues vagy a postpartum depresszió. A premenopauza és a menopauza idején az ösztrogénszint csökkenése hatással van a memóriára, alvásra, vérnyomásra, csontsűrűségre és hangulatra. Gyakori a „brain fog”, azaz a rövid távú memóriazavar, fáradtság és koncentrációs nehézség. Érdekességként elhangzott az is, hogy az Alzheimer-kórban érintettek kétharmada nő, ami részben a hormonális háttérrel és a hosszabb élettartammal magyarázható.

A mentális egészség kapcsán elhangzott: a nők körében kétszer gyakoribb a poszttraumás stressz-zavar, és a szerhasználatról való leszokás is nehezebb, különösen az ovuláció körüli napokban. A serdülőkori dohányzás és droghasználat növeli a skizofrénia és a hangulatzavarok kockázatát.

Külön kihívásként említette, hogy a középkorú nők nagy része az úgynevezett szendvicsgeneráció tagja: egyszerre gondoskodik gyermekeiről, idősödő szüleiről és saját magáról, ami hatalmas lelki terhet jelent.

A menopauza mérföldköve az utolsó menstruációt követő tizenkét hónap, amit többéves premenopauzális időszak előz meg. A hőhullámok, alvászavarok, szívdobogásérzet, memória és koncentrációs nehézségek hosszú éveken át fennállhatnak. Az agy azonban képes alkalmazkodni: az idegsejtek újraszervezik kapcsolataikat, ezt nevezzük agyi plaszticitásnak. Az alkalmazkodást életmódbeli változtatások segíthetik – például stresszcsökkentés, meditáció, pihentető alvás, rendszeres mozgás és mediterrán étrend.

Az előadó egy különleges antropológiai jelenségre is felhívta a figyelmet: míg az állatvilág számos nősténye a szaporodás lezárulta után elpusztul, az embernél a menopauza utáni életszakasz – a nagymama-szerep – evolúciós jelentőségű. A gyermekek segítése, a tudás átadása és a közösség támogatása biológiai előny, ami erősíti a társadalmat.

A boldog és elégedett időskor témája is tudományos alapokra került: dr. Máttyássy Adrienn felidézte a Harvard Egyetem 1938-ban indult kutatását – amiben John F. Kennedy is részt vett –, és máig a világ leghosszabb emberi jóllétet vizsgáló programja. Az eredmények szerint azok maradtak testileg és lelkileg egészségesebbek, akik stabil, támogató kapcsolatokkal rendelkeztek – nem azok, akik a leggazdagabbak vagy a legsikeresebbek voltak.

Zárásként az előadó hangsúlyozta: a mentális egészség feltétele az önmagunkra fordított idő és figyelem. Mindenkinek szüksége van egy saját „belső szobára”, ahová vissza tud vonulni, elcsendesedni és feltöltődni.

A női agy megértése – tette hozzá – nemcsak a nőknek fontos, hanem mindenkinek, aki mellettük él, dolgozik vagy felelősséget vállal értük. Az agy nem rejtély, hanem rugalmas, dinamikus rendszer, amely az életutak, a hormonok, a kapcsolatok és a történetek hatására folyamatosan alakul.