A mese köré gyűlik a család

A család neve nem ismeretlen a városi könyvtárban: az édesanya, Anita már több mint 24 éve tagja az intézménynek. Két gyermeke, Lili és Zsombor szinte belenőttek a könyvek világába. Lili három-, Zsombor pedig kétéves kora óta kölcsönöz mesekönyveket. A gyerekek már saját ízlést alakítottak ki: Lili az Anna, Peti és Gergő sorozat, valamint a Bori és Berci történetek lelkes rajongója. Zsombi a Mancs őrjárat, a Tűzoltó Sam és a Verdák könyvekért rajong.
– Óvónőként rengeteget énekelek, mondókázok, mesélek nekik. Nálunk nincs olyan időszaka a napnak, amikor csak meseolvasás van, mert az egész nap ezzel telik. Állandóan mesélek nekik, történeteket, varázslatokat, furfangosságokat – fogalmaz Anita.
– Látják rajtunk is, hogy olvasunk, az éjjeliszekrényre mindig újabb könyvek kerülnek – teszi hozzá. Saját kedvencei az egészségmegőrzéssel, Montessori- és Waldorf-pedagógiával kapcsolatos kötetek, míg Tamás, az édesapa, a mitikus történetek és Frei Tamás könyvei iránt érdeklődik.

A szülők szerint a rendszeres meseolvasás hatása a gyerekeken is megmutatkozik.
– Választékos a szókincsük, érzelmileg nagyon érettek. Felismerik az emóciókat, tudják, mikor van szükség a másik vigasztalására. Emellett amikor olvasunk nekik, teljesen megnyugszanak – mondja Anita.
A család számára a könyvtár nem csupán a könyvek hazavitelének helyszíne, hanem valódi közösségi tér is.
– Amikor csak tehetjük, részt veszünk a családi programokon és Betűbölcsibe is sokat jártunk, amikor a gyerekek még kisebbek voltak – idézi fel az édesanya. Hozzáteszi azt is, hogy számukra a könyvtár találkozási pont, ahol más családokkal és gyerekekkel beszélgethetnek, tapasztalatokat cserélhetnek, inspirálódhatnak, így az olvasás élménye közösségi élménnyé is válik.

Azt is elmondja, hogy a könyvkölcsönzés mellett diafilmeket is örömmel visznek haza, akár öt-hatot is egyszerre, amiket otthon egy régi diavetítőn elevenítenek meg közösen. A diafilmek válogatására azonban tudatosan odafigyelnek.
– Nagyon meg kell szűrni, hogy mit mutatunk meg, mert a régi korok meséi már nem az ő világuknak valók. Amiről cím alapján azt gondolom, hogy jó lesz, annak néha sem a nyelvezete, sem a képi világa nem megfelelő – mondja Anita. Az apukától azt is megtudjuk, hogy a család kedvencei közé tartozik a Kincskereső Kisködmön, a Vuk, a Csipkerózsika, a Hamupipőke, Turbó Brúnó és Rendőr Ernő, valamint a Maszat űrhajózik.
– Az Iciripiciri mesét pedig már egyedül is elmondja Lili – teszi hozzá büszkén.
Az olvasás valódi élménnyé válik a családban, mivel nemcsak a történetekre, hanem a körülményekre is hangsúlyt fektetnek.
– A hangulatot is megteremtjük, párnákból, takarókból kuckót építünk, és összebújva nézzük a diákat, vagy épp a mesekönyveket. Így az olvasás hangulatos, szeretetteljes és élményszerű lesz – teszi hozzá Tamás.
A Tóth–Makány család példát mutat mindannyiunknak: az olvasás iránti lelkesedésükkel és aktív közösségi részvételükkel más családokat is arra ösztönöznek, hogy a könyvek szeretete a mindennapjaik részévé váljon.






