Patkós Zsolt kiemelte, hogy korábban Szank, most pedig Kiskunmajsa polgármestereként is foglalkozott ezekkel a témákkal, így nem idegenek számára. Most egy nagyobb perspektíva nyílt számára azzal, hogy megyei szinten kell ezekkel foglalkoznia. A TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) pályázatok keretében egy település számára fontos, hogy mi valósul meg, megyei szinten viszont azt is látni kell, hogyan oszlanak el ezek a fejlesztések a megyében – emelte ki a bizottság elnöke.

A következő időszak feladata mindenképpen az, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a települések között. A cél az, hogy a turisztikai attrakciók, amelyek közel találhatók egymáshoz, segítsék a másikat és ne vonják el a látogatókat egymástól. Továbbá, hogy az ide látogató vendégek több időt töltsenek a vármegyében, és fejlődjön a Duna–Tisza közi turizmus – mondta el Patkós Zsolt. Ugyanis a Magyar Turisztikai Ügynökség térképén jelenleg nincs kiemelt turisztikai régió a Duna–Tisza közén. Ennek megváltoztatása az egyik kiemelt feladat – tette hozzá.

Patkós Zsolt hozzátette: a következő időszakban elinduló fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy az adott települések adottságaira építsenek, hiszen a már meglévő turisztikai látványosságokat mindig lehet fejleszteni. Ez nemcsak a turizmust segíti, hanem a helyi identitást is erősíti.

A turizmus mellett a klímavédelem is nagyobb hangsúlyt kap – mondta el a bizottság elnöke. Fontos elindítani egy sokkal klímatudatosabb gondolkodást, hiszen már az otthonokban elkezdett kis lépések is sokat segíthetnek abban, hogy a klímaváltozást pozitív irányba fordítsuk. Szerinte fontos, hogy a polgárok is tegyenek ezért, miközben persze az országos projektek is megvalósulnak.

Patkós Zsolt elmondta, hogy az ipar fejlődésével már elindult kedvező tendencia eredményeként a károsanyag-kibocsátást, vagy a vízben található károsanyag szintet sokkal szigorúbban veszik, mint akár a nyugatabbra fekvő országokban. Ez mindenképpen pozitívuma a szabályozásnak, bár sok esetben bonyolítja a kivitelezést. Ugyanakkor ezek a szigorúbb intézkedések egy klímatudatos társadalom fejlődéséhez járulhatnak hozzá.

A Duna–Tisza közi homokhátság vízutánpótlása azonban már nem bizottsági szinten dől el – hangsúlyozta Patkós Zsolt. Emlékeztetett, hogy több mint húsz éve született egy országgyűlési határozat, amelyet egyöntetűen el is fogadtak. A szándék tehát megvan, a tervek egy része pedig már elkészült. Ennek értelmében a Dunából, Budapest alatt kinyert vízből szeretnének vizet juttatni a térségbe, a már meglévő és új csatornarendszer kiépítésével. Főként olyan helyekre juthatna így víz, ahol korábban már voltak tározók vagy elárasztott területek. A kivitelezés éveken belül megkezdődhet, de valószínűleg sokáig fog tartani – tette hozzá.

A munka egyelőre még a tervezési fázisban van, a bizottság ebben a felállásban először a közgyűlés november végi ülése előtt fog találkozni. A következő év munkatervét pedig valamikor a jövő év januárjában fogadják el. Mindenek előtt a polgármesterekkel veszik fel a kapcsolatot, és elkezdik a párbeszédet az adottságokról valamint a települési igényekről.

B. D.