– Utalt-e bármilyen jel már arra gyermekkorodban, hogy a segítő munka lesz a hivatásod?

– Kislány koromban ének tanár szerettem volna lenni, a Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zene tagozatára jártam, több hangszeren játszottam és rengeteget énekeltem, de a gimnáziumi évek alatt ez az álom feledésbe merült. A művészetek iránti érdeklődésem megmaradt, illetve kibővült a képzőművészettel. A Móra gimiben nagy hatással volt rám Rosta Ferenc tanár úr, ő vezette akkoriban a rajzszakkört, amit egy évig látogattam, majd ő terelt a pszichológia felé is, a nevelési alapismeretek fakultáción. Így kapcsolódott bennem össze a két terület: a művészetek és pszichológia, bár azt akkor még nem tudtam, hogy később ezek jelentik majd a hivatásomat.  Azt viszont határozottan éreztem, hogy szeretnék az embereknek segíteni.

– Hol folytattad tanulmányaidat?

– Nem volt bátorságom a gimnázium után pszichológia szakra jelentkezni, így végül pszichopedagógusként diplomáztam az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. Még harmadéves voltam, amikor a KAPOCS Intézményben elkezdtem dolgozni félállásban. Ennek huszonhat éve, azóta vagyok munkatársa a Szociális és Gyermekvédelmi Intézménynek.

– Mi volt a feladatod az intézménynél?

– Eleinte a diplomám pedagógiai részét használtam, ezen a területen bővítettem tudásom és fejlesztő- gyógypedagógiai tanácsadóként segítettem a tanulásban gyerekeknek, részt vettem a nyári táborok, szabadidős tevékenységek szervezésében, kézműves foglalkozások vezetésében. Később pedig a pszichológiai tanácsadói munkakör betöltésével a pszichológia tudományágban igyekeztem minél inkább elmélyülni, próbáltam minél több módszert elsajátítani, aminek a birtokában hatékony segítséget tudok nyújtani a hozzám forduló tinédzsereknek és felnőtteknek. Egy konferencia alkalmával találkoztam a művészetterápiával és azonnal azt éreztem, hogy megérkeztem: benne van minden, ami én vagyok a művészetektől a pszichológián át a segítségnyújtásig. Azóta szívügyem a művészetterápia, folyamatosan képzem magam ezen a területen, szívesen alkalmazom munkám során egyéni és csoportos keretek között is. Idén negyedik alkalommal rendeztük meg művészetterápiás táborunkat az arra nyitott fiatalok részére.

– Mit jelent pontosan a pszichológiai tanácsadás és milyen szerepet kap a munkádban?

– A pszichológiai tanácsadás viszonylag rövid időtartamú szakmai tevékenység, aminek fő célja, hogy segítsen a mentálisan és pszichológiailag alapvetően egészséges személyeknek a fejlődési és szituációs problémáik megoldásában. Például a kamaszkor, életközépi válság, munkahely elvesztése, válás vagy egyéb megterhelő élethelyzetek, életszakaszok által kiváltott nehézségeken úrrá tudjanak lenni erőforrásaikra támaszkodva. Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy pszichoterápiát nem végezhetünk. Véleményem szerint az, hogy Kiskunfélegyházán intézményünkben és az EFI Irodában ingyenes pszichológiai tanácsadás érhető el felnőttek számára is, nagyszerű dolog.  

– Hogyan tudsz töltekezni?

– Úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem, a hivatásom, jó érzéssel tölt el, amikor látom, hogy hatékony a közös munkánk és megkönnyebbülten távozik valaki tőlem. A kamaszok a szívem csücskei, mindig öröm számomra, ha szemtanúja lehetek személyiségfejlődésüknek, ahogyan bontogatják szárnyaikat, rátalálnak útjukra. Mindezek mellett a szabadidőmben figyelek arra, hogy én is töltődjek lelkileg: nagyon szeretem a természetet, sokat kirándulok, biciklizek, olvasok és rengeteget alkotok. Szívesen vagyok emberek között és nagyon szeretek nevetni. 

– Azt mondtad, hogy a kamaszok a szíved csücskei. Miért?

– Nagyon sok lehetőség van bennük, miközben életük fontos és egyben érzékeny időszakát élik. Sokan sajnos nem tudják magukról mennyire értékesek vagy nincsenek sikerélményeik és motiválatlanok. Ha megtalálják, hogy mi az, amiben jók, mi az, ami érdekli őket, az alapja lehet sikeres felnőttkori életüknek. Kísérni őket ezen az úton, ahogyan magukra találnak, egyszerűen örömmel tölt el.

– Milyen terveid vannak a jövőt illetően?

– Jelenleg is képzem magam, a művészetterápia mellett irodalomterápiát is tanulok és egy rövid ideje vállalkozóként is tevékenykedek annak érdekében, hogy minél több hozzám fordulónak tudjak segíteni. Emellett egy művészetterápiás kiállítás előkészítésén is dolgozom, hogy az érdeklődők szélesebb körben megismerhessék ezt a nagyszerű módszert.