A jogszerűség és a szakmaiság alapjaira kíván építeni az új jegyző

– Mielőtt részletesebben is megismernénk, mit kell tudni Önről dióhéjban?
– Kecskeméten élek férjemmel és két gyermekünkkel. 2011-ben szereztem jogi diplomát, majd a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságánál helyezkedtem el, itt az egyéni vállalkozók ellenőrzésében tevékenykedtem, majd a kiutalás előtti áfa volt a szakterületem. Egy ideje felébredt bennem a vágy, hogy más területen is kipróbáljam magam. Ezért pályáztam meg Kiskunfélegyháza jegyzői pozícióját, és nagy örömömre bizalmat kaptam. Nagy tervekkel és lelkesedéssel érkeztem, rendkívül megtisztelőnek érzem, hogy hivatalomban ezt a szívemnek mindig kedves várost és lakosait szolgálhatom.
– Milyen állomásokon keresztül vezetett az útja Félegyházáig?
– A gyermekkorom egy faluban, a Kőrös melletti Szelevényen telt, rendkívül védett közegben. Jó volt itt felnőni, ahol a gyerekek egyedül járhattak iskolába mert biztonságuk felett nem csak a szülők, hanem a falu népe is őrködött. A gimnáziumot már Mezőtúron végeztem, német nyelvi tagozaton. Jó tanuló voltam, kiváló közösségben lehettem, és itt már azt is pontosan tudtam, hogy jogász szeretnék lenni. Tulajdonképpen sosem készültem más pályára, igaz, akkoriban még leginkább menő ügyvédnek képzeltem el megam. Magával ragadott a bíróság, az ügyészség világa, imádtam az ilyen témájú könyveket és filmeket. Debrecenben végeztem el az egyetemet, ahol remek éveket töltöttem el. Itt teljesedet ki a természet iránti szeretetem is, hosszú sétáim állandó helyszíne volt a Nagyerdő. 2011-ben szereztem meg a diplomát, és Kecskeméten kerestem állást. Ennek egyik oka az volt, hogy közelebb vágytam a családomhoz, a másik pedig, hogy férjemmel itt szerettünk volna családot alapítani. A NAV-nál helyezkedtem el, ami otthonos közegnek tűnt számomra, ugyanis a családomban határozottan tetten érhető közigazgatási érdeklődés bennem táptalajra talált. Szemben a húgommal, aki az orvosi pályát választotta. 2014-ben házasodtunk össze férjemmel, akivel ma már két gyermeket: 8 éves kislányunkat és 10 éves fiunkat neveljük. Szerettem a NAV-nál dolgozni, de egy ideje új kihívásokra vágytam. Úgy érzem, hogy az ellenőrzési területtel való jogászi együttműködés összetett napi gyakorlata – aminek az analitika, a döntéselőkészítés, hatósági eljárások ismerete és a csapatmunka egyaránt része volt – jó szakmai alap a jegyzői munkához. De nyitott vagyok az új iránt is, szívesen és könnyen tanulok. Szakmai erényeim közé sorolom a felelősségérzetet, a precizitást, a pontosságot, a jogszabályok ismeretét és naprakész követését. Úgy vélem, hogy ezeket kamatoztatni tudom e pozícióban a hivatal, az itt dolgozók, és a félegyháziak javára.
– Az első napok tapasztalatai alapján hogyan érzi magát a városban, a hivatalban?
– Félegyházát mindig kedveltem. Nem csak szép és barátságos város egy megkapó városközponttal, de rendkívül kompakt is: mindent el lehet intézni a főutca térségében, gazdag a kulturális élete, színvonalas programjai a kistérségen túl is vonzzák a látogatókat. A fogadtatásom pozitív volt, úgy éreztem, hogy a nyáron átéltek után már mindenki nagyon vágyja, hogy a bizonytalanságot bizonyosság és biztonság váltsa fel. Aljegyző asszonnyal, a napokban kinevezett dr. Menyhárt Anettel együtt igyekszünk a vezetést stabilizálni. Egy bejárással kezdtem az ismerkedést, amelynek során mindenkit személyesen kerestem fel a hivatalban. Arra törekszem, hogy minél előbb megismerjem ki hol található, mivel foglalkozik, milyen működési folyamatok mentén zajlik a munka… Szerencsére nagyon rutinos, szakmailag tapasztalt munkatársaim vannak Vargáné Rácz Judit jegyzői titkárságvezető és Justinné Petróczi Mónika személyében, akiktől rengeteg segítséget kapok. Egyelőre megfigyelek, megismerek, adaptálódok, és alkalmazkodom a helyi viszonyokhoz. Ha már mindent átlátok, akkor hozok döntést az esetleges változásokról.
– Milyen személyiségnek írná le magát?
– Közvetlen, barátságos, emberközpontú de határozott, és céltudatos is vagyok. Ragaszkodom az elképzeléseimhez, ugyanakkor csoporttagként is tudok gondolkodni.
– Milyen hivatalt képzel el?
– Ahol adottak és ismertek a keretek. Vezetőként elsőként ezek lefektetését tartom fontosnak. Fő célom – a hivatal jogszerűsége és szakmaisága mellett – olyan munkahelyi kultúra kialakítása, amiben a kollégák jó hangulatban, egymást támogatva tudnak dolgozni és fejlődni. Erre nagy hangsúlyt fektetek. A jó szakmai teljesítményhez kiegyensúlyozott, biztonságos munkahelyi környezet szükséges. Ennek alapját pedig az átlátható folyamatok és a tiszta kommunikáció adja. Munkatársaimmal közvetlen kapcsolatra törekszem, és mindenkitől azt kérem, hogy forduljon hozzám bizalommal úgy szakmai, mint egyéb kérdésekben.
– Hogyan foglalható össze röviden, közérthetően a jegyző szerepe és feladata a város, valamint az önkormányzat életében?
– A jegyző az önkormányzat hivatali vezetője, akire a törvényesség őreként szokás hivatkozni a város vagy község működésében. Ő vezeti a polgármesteri hivatalt, irányítja az ott dolgozó köztisztviselőket, és gondoskodik arról, hogy az önkormányzat döntései, rendeletei és ügyei a jogszabályoknak megfelelően történjenek. Emellett a jegyző intézi a hatósági ügyeket (például építési, anyakönyvi, lakcím-, gyámügyi, állattartási vagy birtokvitás ügyeket), előkészíti a képviselő-testület üléseit, és aláíróként ellenjegyzi a döntéseket.
Röviden: ő az, aki biztosítja, hogy az önkormányzat jogszerűen és szabályosan működjön.
– Hogyan szabályozza a jogszabály a polgármester és a jegyző kapcsolatát?
– A jegyző és a polgármester együtt vezetik az önkormányzatot, de más szerepük van. A polgármester a választott vezető, aki a település irányát, céljait, döntéseit képviseli – ő a politikai és közösségi vezető. A jegyző ezzel szemben szakmai vezető, aki a törvényességet és a hivatali munkát felügyeli. Röviden: a kapcsolatuk együttműködő, de kiegyensúlyozott, mert a polgármester irányít, a jegyző pedig ügyel arra, hogy mindez törvényesen történjen. Az államigazgatási feladatok tekintetében azonban a jegyző a döntés meghozója.
– Mit tudhatunk a hivatalon túli életéről?
– Családcentrikus vagyok, a tágabb értelemben vett családommal is fontos szerepet töltünk be egymás mindennapi életében. A kikapcsolódást számomra a természet és az olvasás jelenti, Agatha Christie Poirot történetei különösen üdítőek számomra. Ha tehetjük, a szabadban töltődünk fel, kirándulni, túrázni járunk. Igyekszünk átadni gyerekeinknek a természet szeretetét.
T. T.






