– Angoltanárként és az English Conversation Club – Kiskunfélegyháza csoport vezetőjeként hogy látod: a mesterséges intelligencia lehetőség vagy inkább veszély az idegennyelv-tanulás szempontjából?

–A mesterséges intelligencia napjainkra megosztó jelenséggé vált, különösen az oktatás területén. Tapasztalataim alapján azonban úgy látom, hogy megfelelő pedagógiai szándékkal és tudatos használattal értékes eszköz lehet. Nem helyettesítheti a tanárt vagy az élő emberi kommunikációt, ugyanakkor hatékony támogatást nyújthat a nyelvtanulásban. Legyen szó nyelvtani jelenségek megértéséről, az angol nyelvhez és kultúrához kapcsolódó érdeklődés elmélyítéséről, vagy a szóbeli kommunikáció gyakorlásáról, a tanulók személyre szabott segítséget kaphatnak, ami elősegítheti magabiztosabb nyelvhasználatukat.

– Szerinted megtanulható-e valódi, spontán beszédkészség kizárólag digitális eszközökkel? Pótolhatja az MI az emberi beszélgető partnert?

–A legelterjedtebb nyelvtanuló applikációk önmagukban nem nyújtanak életszerű, gyakorlatban is jól használható nyelvtudást – hacsak a tanuló valóban nem arra készül, hogy a mindennapokban arról társalogjon, miként issza a macska a kávéját. A mesterséges intelligenciára virtuális asszisztensként tekintek: segíthet a megértésben és a feladatok teljesítésében, az emberek közötti kommunikációt azonban soha nem lesz képes helyettesíteni. Magam is használom beszélgetőtársként, mégis számos olyan elem hiányzik belőle, amely az emberi kapcsolatok alapját képezi. Nincs érzelmi mélysége, nem reagál azonnal a kommunikáció finom jelzéseire, hiányzik belőle a nonverbális kommunikáció, valamint az empátia és az együttérzés képessége. Egy előre meghatározott, algoritmusokra épülő rendszer mentén működik, és nem lép túl ezen a kereten. Az emberi kommunikáció ezzel szemben kölcsönös: nemcsak meghallgatjuk egymást, hanem visszajelzést adunk, javítunk, ösztönzünk, és a gondolatok – egyfajta lendkerékhatásként – folyamatosan gazdagodnak. Egy bizonyos szintig elegendőek lehetnek a digitális eszközök, ám a valóban gyakorlatias, anyanyelvi szintű nyelvhasználat elérése emberi közeg és valós társas interakció nélkül rendkívül nehéz lenne.

– Mely nyelvi készségek fejlesztésében látod erősnek a mesterséges intelligenciát?

– Szókincsbővítésre kifejezetten ajánlható, hiszen a felhasználó által megadott témában számos kifejezést kínál magyar jelentéssel és példamondatokkal kiegészítve. A nyelvtani magyarázatok is sok esetben megállják a helyüket: a tanulók hibáit kijavítják az alkalmazások és a megfelelő előfizetés mellett részletesebb magyarázatot is adnak.
A verbális kommunikációra épülő mesterséges intelligencia-alapú felületek – például a ChatGPT – hatékony beszélgetőpartnerként is működnek, lehetőséget adva különböző angol akcentusokkal való találkozásra, a szóbeli készségek és a hallott szöveg értésének gyakorlására.
Emellett a legnépszerűbb videómegosztó portálokon is nagy számban érhetők el oktatási céllal készült tartalmak, amelyek ingyenes, ám korlátozott hozzáférést biztosítanak egy-egy témához vagy tananyag-egységhez, többnyire tapasztalt, valódi tanárok előadásában. Ezek a források azonban alapvetően egyirányúak: valódi visszajelzésre, ellenőrzésre nincs lehetőség, csupán önellenőrzésre.

– Mennyire tartod megbízhatónak a nyelvtanuló applikációkat és a virtuális tanárokat? Találkoztál már olyan esettel, amikor egy MI-alapú eszköz félrevezető vagy hibás nyelvi megoldást adott?

–  Napi szinten használom a mesterséges intelligenciát. Magyar nyelvű felhasználás esetén viszonylag gyakran találkozom pontatlanságokkal, angolul azonban eddig ritkán tapasztaltam hasonlót. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a fejlesztésében és nyelvi rendszerében az angol nyelv kiemelt szerepet kap.

– Használsz a klubban MI-alapú eszközt tanítási célra?

–Az English Conversation Club LIGHT, vagyis a kezdő csoport esetében rendszeresen használom a mesterséges intelligenciát segédeszközként, elsősorban az írott szövegalkotás és értelmezés területén. Szívesen írok verseket és rövid történeteket szabadidőmben, ugyanakkor időhiány miatt nincs lehetőségem arra, hogy minden héten többoldalas szövegeket készítsek. Ilyenkor a program nyújt segítséget: pontosan megadom azokat a nyelvi elemeket, amelyeket a résztvevők már elsajátítottak, valamint azokat is, amelyekkel még nem találkoztak, továbbá azt, mi szerepelhet a szövegben, és mi nem. Ennek megfelelően az MI a csoport tudásszintjéhez igazodó szöveget hoz létre. Ez a tartalom természetesen tovább bővíthető, ahogyan a résztvevők nyelvtudása is fejlődik.
A szöveg mellé ellenőrző kérdéseket, igaz–hamis állításokat készít, sőt a feldolgozás tematikáját is én határozom meg, amelyhez gazdag, célzott szószedet társul. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a módszer is csak egy bizonyos szintig alkalmazható: egy idő után érezhetővé válik az ismétlődő séma, és a feladatok már nem jelentenek valódi kihívást az olvasók számára.

– A mesterséges intelligencia térnyerése mellett szerinted mennyire van még létjogosultsága egy személyes angol társalgási klubnak?

–Közösségszervezőként erre egyértelmű választ tudok adni: olyan közösséget építek, amelyet nem a modern technika vagy az internet határoz meg. Különösen büszke vagyok a klubjaimra, mert ezekben nem csupán tanulás zajlik, hanem valódi emberi kapcsolatok is születnek. Barátságok alakulnak ki, együtt nevetünk, szabadon formálunk véleményt, kényes témákat is meg merünk vitatni, és képesek vagyunk túllépni azokon a határokon, amelyeket a mesterséges intelligencia nem tud átlépni. Számos alkalommal előfordult már, hogy kérdéseket tettünk fel egy mesterséges intelligencia-alapú felületnek, majd közösen elemeztük a kapott válaszokat: vajon mennyire állják meg a helyüket az emberi gondolkodás és érzelemvilág szempontjából? Amíg ember az ember, az élő, személyes társalgás varázsa nem pótolható, és nem is cserélhető fel semmilyen digitális megoldással.

– Szerinted hogyan fog kinézni a nyelvtanulás öt-tíz év múlva?

–Őszintén bízom abban, hogy az oktatás hangsúlya egyre inkább a gyakorlatias nyelvhasználat felé billen el. Fontos lenne normalizálni az idegen nyelv mindennapos használatát, hogy a diákok idejét ne kizárólag a szabályok betartása és azok bemagolása töltse ki, hanem a nyelv élő, szóbeli alkalmazása. Gyakran tapasztalom, hogy a tanulók nyelvtanilag felkészültek, mégsem képesek feltenni a legegyszerűbb kérdéseket sem. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban hasznos, igénybe vehető segítség lehet: bármely nyelvi szinten támaszt nyújt a tanulónak, és hozzájárulhat ahhoz, hogy meg merjen szólalni. Ha egy telefonhoz bátran beszélünk, joggal merül fel a kérdés: miért ne tennénk ugyanezt egy baráttal, egy családtaggal vagy akár idegenekkel a mindennapok során?

– Ha egyetlen dolgot kellene kiemelned, mi a legfontosabb tényező a sikeres nyelvtanulásban?

–Beszélni, beszélni, beszélni – merjünk megszólalni! A 21. század számtalan lehetőséget kínál, éljünk velük bátran! A nyelvtani szabályok ismerete fontos, de még fontosabb, hogy képesek legyünk megértetni magunkat – hiszen végső soron, mindig ez volt a nyelvhasználat elsődleges célja. Még ha kezdetben egyszerű, akár töredékes mondatokban is, használjuk a nyelvet. A tudás folyamatosan bővíthető, de ehhez tapasztalatra van szükség, és arra, hogy szembenézzünk azzal, mi az, ami már működik, és mi az, amin még dolgoznunk kell. Ha hibázunk, újrakezdjük. Ha nem tudjuk, megtanuljuk. Megoldás mindig van – csak legyen bátorságunk észrevenni!