– Míg a közlekedésben inkább akadályt és bosszúságot jelentett, a mezőgazdaságnak áldás a leesett hó – szögezte le a szakember, hozzátéve: a tavalyi egész éves 250 milliméteres csapadékmennyiség után némi reményt ad a szántóföldi kultúrák kedvezőbb hozama szempontjából az idei téli időjárás. Bár a leesett hó körülbelül 30-40 milliméter esőnek felel meg – tehát nem ez menti meg az aszályproblémákat – a hótakaró védő és szigetelő hatása kifejezetten örvendetes. Tavaly október 10-én vetették el a búzát szinte poros, lisztszerű, rendkívül száraz talajba. Ezt követően egy hónap kellett ahhoz, hogy – a novemberben érkezett csapadéknak köszönhetően – látható legyen a kikelt növény. Az állomány nagyon gyenge, sérülékeny volt. Ha hó nélkül érte volna a mínusz 12 Celsius fokos hőmérséklet, az fagykárokhoz vezetett volna. Így viszont gyakorlatilag a hó védte meg a növényt és látta el nedvességgel.

A szakember rámutatott: bár az olvadás megkezdődött, az ideális az lenne, ha még egy réteg hótakaró érkezne és körülbelül február közepéig meg is maradna a földeken. Így vegetálhatna a növény a hó alatt.

Utoljára 2018-ban volt hasonló időjárás, ami a későbbi hozam szempontjából kedvezőnek bizonyult. Ebben bíznak idén is a mezőgazdaságban. Igaz – magyarázza Máté – az ónos esőt jó lenne elkerülni, ugyanis attól a hótakaró felső rétege keményre fagyhat, ami miatt befülled a növény.

Ami a kártevőket illeti, az elmúlt hetek fagyos időjárása korántsem jelentette a földben telelő fajok végét! Bár az állományt bizonyosan szelektálta főleg a fák kérgeiben telelőknél, de kifagyásukhoz tartósabb hidegre lenne szükség.

Kis-Czakó Máté végezetül elmondta, hogy jelenleg őszi árpa és zab teszi ki a vetésterületének hetvenöt százalékát. Az, hogy áprilisban mennyi kukorica és napraforgó kerül a földjébe, az elkövetkező hónapok időjárásától függ majd. Ha nagyon kevés csapadék érkezik addig, akkor napraforgó lesz többségben. Egyelőre örül annak, hogy sok-sok év után a tél végre olyan, amilyennek lennie kell: hideg és havas.