A kutatás rávilágít arra, hogy az immunrendszer állapota kulcsszerepet játszik az öregedés ütemének meghatározásában. Az idő előrehaladtával ugyanis egyre több olyan sejt halmozódik fel a szervezetben, amelyek már nem képesek osztódni, ugyanakkor gyulladásos folyamatokat indítanak el, és növelik a rák, valamint más, életkorral összefüggő betegségek kockázatát.

„Az immunrendszer fokozatos gyengülése diktálhatja az öregedés tempóját” – mondta Alon Monsonego, a Ben-Gurion Egyetem kutatója. Hozzátette: a vizsgálatok szerint bizonyos fehérvérsejtek képesek felismerni és eltávolítani ezeket a káros sejteket, ezáltal elősegítve a szövetek regenerálódását.

A kutatók figyelmét egy japán tanulmány irányította erre az immunsejttípusra, amely kimutatta, hogy a szigetország száz év feletti lakóinak immunrendszere kiemelkedően gazdag ilyen citotoxikus T-sejtekben. Ez a megfigyelés fontos megerősítést adott az izraeli vizsgálatoknak is.

Áttörés az öregedéskutatásban

Az eredményeket a Nature Aging című rangos tudományos folyóiratban publikálták. A kutatócsoport bízik abban, hogy a felfedezés új diagnosztikai módszerek és később terápiás megoldások előtt nyithat utat, amelyekkel nyomon követhetővé válik az öregedés folyamata. Monsonego szerint már több mint öt éve vizsgálják a fiatal és idős egerek immunsejtjei közötti különbségeket, abból a felismerésből kiindulva, hogy az öregedés szinte mindig együtt jár az immunrendszer hatékonyságának csökkenésével.

A legújabb kísérletek során genetikailag módosított egereket tanulmányoztak, amelyekből hiányoztak ezek a speciális T-sejtek. Az eredmények egyértelműek voltak: az ilyen állatok rövidebb ideig éltek, mint azok, amelyek rendelkeztek ezzel a sejttípussal.

A kutatók később a világ úgynevezett „kék zónáiban” élő, száz év feletti emberek immunrendszerét is megvizsgálták. Ezeken a területeken az átlagos élettartam jóval meghaladja a globális átlagot. A tudósok hangsúlyozzák: a kivételes hosszú élet nem csupán genetikai kérdés, hanem szorosan összefügg az életmóddal, az étrenddel és a rendszeres testmozgással is.

„Nem hetvenéves korban válunk öreggé – az életkorral összefüggő betegségek gyakran már negyvenéves kor után megjelennek” – emelte ki Monsonego. Éppen ezért a kutatás fókuszában nem csupán az áll, hogy mennyi ideig élünk, hanem az is, hogy hány évet töltünk el egészségesen.

Asya Rolls, a Tel-avivi Egyetem oktatója szerint az eredmények arra utalnak, hogy „az öregedés talán jobban kontrollálható, mint korábban gondoltuk”. Véleménye szerint ennek a természetes immunmechanizmusnak az erősítése új lehetőségeket teremthet az életkorral járó hanyatlás lassítására és a szövetek egészségének hosszabb távú megőrzésére.

A kutatás folytatódik: a cél annak feltárása, miként lassíthatják ezek az immunsejtek az életkorral összefüggő betegségek kialakulását, valamint egy olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztése, amely képes azonosítani a T-sejtekben bekövetkező változásokat.

forrás: index.hu

fotó: archív