Január 21. szerda, Ágnes
2026. január 05., 18:00

Nevelhető-e versenyszelleműnek a gyerekünk?

Nevelhető-e versenyszelleműnek a gyerekünk?Másként fogalmazva: ha valaki nem születetten versengő típus, kialakítható-e benne ez a hozzáállás? És vajon mitől függ, hogy inkább kompetitív vagy együttműködő, illetve mindez hogyan hat a boldogságára és az egészségére? A versengés kétségtelenül hasznos lehet, ugyanakkor a kooperatív munka sokszor kevésbé stresszes és rendkívül hatékony.

A versenyszellem nem csupán a győzni akarásról szól. Egy összetett belső hajtóerő, amely arra ösztönöz bennünket, hogy felülmúljunk másokat, és saját eredményeinket a környezetünkhöz mérve értékeljük. Önmagában nem negatív tulajdonság: segíthet jobb teljesítményt elérni és célokat megvalósítani, ám – mint sok minden másban – itt sem szerencsés túlzásba esni.

A versengő viselkedés szorosan összefügg az önfejlesztéssel és a siker iránti motivációval. Akik erősen törekednek a győzelemre, folyamatosan javítani akarják a teljesítményüket, és szívesen mérik össze magukat másokkal, nagyobb eséllyel válnak kifejezetten versengővé. Evolúciós szempontból ez a hozzáállás a túlélésünket segítette: társas lényekként a versengés révén jutottunk erőforrásokhoz, státuszhoz és kapcsolatokhoz. Az azonban, hogy ma ki mennyire kompetitív, nagymértékben függ a személyiségjegyeitől, amelyek hátterében genetikai tényezők is állnak.

A versengő emberek gyakran extrovertáltak és lelkiismeretesek. Céljuk, hogy gyorsabban, magasabb szinten és minél tökéletesebben érjenek el eredményeket, ezért általában kitartóak és elszántak.

Ugyanakkor a környezet szerepe sem elhanyagolható. A versengő családi, iskolai vagy munkahelyi közeg felerősítheti a rivalizálást, míg az együttműködésre épülő közösségek inkább csökkentik azt. Gyermekek esetében a fokozott szülői bevonódás és az elvárások javíthatják a tanulmányi teljesítményt, ám egyúttal növelhetik a versengő hajlamot is.

A versengés megítélése kultúránként eltérő: az individualista társadalmakban nyíltabb formában jelenik meg, míg a kollektivista kultúrákban inkább visszafogottabb, a csoportharmónia megőrzését szem előtt tartó módon. A kutatások szerint a versenyszellem nem egyetlen személyiségvonás, hanem motivációk és viselkedésminták összessége.

Bár a versengés hozzájárulhat a kiemelkedő teljesítményhez és a sikerhez, ha túlzott mértékben uralja az életünket, szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet. Ezzel szemben az együttműködés – akár nálunk jobb, akár gyengébb teljesítményű emberekkel – növeli az egyéni eredményességet, mindezt kevesebb stressz mellett.

forrás: index.hu

fotó: archív

Kövessen minket a Facebookon is!
chevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram