A csomagok kiválasztása kockázatelemzésen és célzott ellenőrzésen alapul. Ha felmerül a gyanú, hogy egy küldemény adózatlan terméket rejthet, a NAV visszatartja, és erről hivatalos végzésben értesíti az érintettet. Külföldről érkező csomag esetén a címzett kapja meg az értesítést, belföldi feladásnál pedig a feladó – ha ő nem ismert, akkor szintén a címzett. A határozat tartalmazza a felnyitás helyét és annak szabályait is.

A gyanús csomagokat lezárva szállítják a NAV épületébe, ahol jövedéki eljárás keretében vizsgálják meg őket. Az értesítést kapó személynek 30 napja van megjelenni a csomagbontásnál (póthatáridő esetén 60 nap). Ha ennek nem tesz eleget, a hatóság nélküle is felnyitja a csomagot.

Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőrök azonnal intézkednek, és a csomagot azonnal felnyitják. A vizsgálatot szolgálati kutyák is segítik, amelyek különösen hatékonyak a dohánytermékek és más tiltott áruk kiszimatolásában. Ha adózatlan jövedéki terméket találnak – például dohány- vagy hevített dohányterméket, e-cigarettát –, jövedéki eljárás indul, amelynek végén bírságot szabnak ki.

A NAV egész évben rendszeresen ellenőriz, az ünnepek előtti időszakban pedig fokozottan figyeli a csomagforgalmat, amikor megnő az online rendelések száma és a jogsértések kockázata. A hatóság célja, hogy megelőzze és feltárja a jogsértéseket, és biztosítsa, hogy a jövedéki termékek csak legális csatornákon keresztül kerüljenek forgalomba. Aki postán vagy futárral próbál tiltott árut becsempészni, ugyanolyan lebukásra számíthat, mint bármely határátkelőn vagy közúti ellenőrzés során.