A megemlékezés résztvevőit Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Felidézte, hogy az emléktábla gondolata 2005-ben született meg.

– Bense György nyugalmazott iskolaigazgató kezdeményezésére az önkormányzat akkori képviselője, Nemes Nagy Tibor javaslatára a Móra egyesület és a Haleszi Gazdakör elhatározta, hogy Félegyháza határában az elsőnek épült, de utolsóként bezárt Klebelsberg-féle iskola emléktáblát kapjon. A táblát Klebelsberg Kunó kultuszminiszter születésének 130. évfordulója tiszteletére a városi önkormányzat, a Haleszi Gazdakör és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület állíttatta 2005. november 13-án, éppen 2 évtizede – fogalmazott.

Hozzátette azt is, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1925 és 1930 között nagy iskolaépítési programot hirdetett meg, amely keretében a város 19 iskolaépületet kapott, benne 20 tantermet, 19 tanítói lakással. Közülük elsőként a haleszi határban épült fel az első Klebelsberg-féle iskola, amely 100 éve, 1925. december 6-án nyílt meg. 1948-ban mintegy 100 főnyi tanuló tanult az iskolában, később 1954-ben az épület egy új szárnnyal bővült, részben osztott iskola lett. Az 50-es évek végén megjelent a körzetesítési törvény, amellyel az iskola befogadja a halasi úti belső és külső iskola felsős tanulóit. Az évek múltán viszont a tanulók száma fokozatosan csökkent és a körzetesítés oda vezetett, hogy 1980-ban az iskola felsőseit a Dózsa György Iskolába irányították.

– A haleszi iskola csaknem 3 évtizeden át jelentős szerepet vállalt és töltött be a népművelés terén. Az iskola csaknem 80 éves működése alatt sok pedagógus dolgozott itt, vállalva a nehézségeket és azokat a terheket, amelyeket a tanyai tanítótól elvárt az élet. Utolsó években Szirmai Ferencné tanítónő tanította a gyermekeket – emelte ki.

Az eseményen Tóth Istvánné, az egyesület elnökhelyettese idézte meg a neves miniszter alakját, felidézve életútját és a magyar oktatásért végzett munkásságát.

– Pályafutásának csúcsát az 1922-es vallás- és közoktatásügyi miniszterség jelentette. Alapvetése volt, hogy a szakpolitikai ágak között elsőbbséget kell élveznie a kultúrpolitikának. A felvilágosult Bessenyei György, a nyelvújító Kazinczy, a reformkort felépítő Széchenyi István, az első magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter, Eötvös József, az ő koncepcióját továbbfejlesztő Trefort Ágoston szellemiségét kívánta továbbvinni. Vallotta, hogy csak művelődésünk megőrzése, minden kicsinyességen felülemelkedő, nagyarányú, lendületes továbbfejlesztése tarthat életben bennünket – mondta.

Intézkedései kapcsán arról is beszélt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter átalakította a közgyűjtemények, könyvtárak, múzeumok, levéltárak intézményrendszerét, stabilizálta a Tudományos Akadémia helyzetét, külföldi magyar intézeteket hozott létre. Egyetempolitikájának fő szempontja lett az elcsatolt területekről Magyarországra menekült egyetemek és felsőoktatási intézmények megerősítése, vidéki kulturális központok kialakítása, ennek nyomán a városfejlesztés tudatos serkentése, a Budapest-központúság decentralizálása. Így jött létre a ma is működő vidéki egyetemi hálózat.

– Az életmű csúcsa a népiskolai program volt. Ott kellett építkezni ahol másfél, legfeljebb 4 km sugarú körben szétszórtan vagy tömörülve legalább 20 család vagy 30 tanköteles gyerek lakott, befogadásukra alkalmas iskola pedig nincs. Kötelező volt mintaterveket alkalmazni, de több mintatervből lehetett választani. Csak szilárd anyagokat, téglát, terméskövet, esetleg mészhomoktéglát használhattak, a padlózat vörösfenyőből készült, a házat nagy ablakokkal és palatetővel látták el – hangsúlyozta.

Klebelsberg azt is megálmodta, hogy ezek az iskolák a gyerekek tanításán kívül lássanak el népművelési feladatokat is: analfabétáknak szerveztek tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat tartottak, színjátszó köröket szerveztek, népkönyvtárakat rendeztek be. Itt hallgattak először az iskola környéki lakók rádióadásokat, az iskola körül kialakított faiskolák, mintaültetvények és gyakorlókertek pedig az ott élők termelési és gazdálkodási kultúráját fejlesztette. Az iskola teret adott a gazdakörök, kulturális egyesületek és más társadalmi szervezetek programjainak is

Az ünnepség zárásaként a megemlékezés koszorúit helyezték el az emléktáblánál a Haleszi Gazdakör, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület és a Dózsa György Általános Iskola képviselői.

A rendezvény végén a Gazdakör tagjai vendégül látták a megjelenteket. Ván Jenő, a Gazdakör vezetője, önkormányzati képviselő bemutatta a Haleszi Gazdakört és annak mintegy 30 éves tevékenységét.