Baloghné Tímár Ancsa (38)

– Úgy gondolom, hogy az idei szárazság mindenkit érint, hiszen hazánkban a mezőgazdaság és az állattenyésztés a gazdaság alapja. Idén jóval kevesebb takarmánynövényt tudtak betakarítani, és a zöldség-gyümölcs termelők is komoly veszteségeket szenvedtek az eső hiánya miatt. Sok olyan növény pusztult el, amely eddig a termelők megélhetését adta. Emiatt nagyobb szükség lesz import termékekre, ami jelentős drágulást eredményez akár a zöldségek, gyümölcsök, hús- vagy tejtermékek körében is. Az öntözés plusz költséget jelent a gazdáknak, ami tovább növeli az élelmiszerárakat. Ráadásul a talajvíz szintje is jelentősen csökken, eső híján pedig nem tud megfelelően újratöltődni.
A szárazság miatt idén kiemelkedően sok tűzeset történt, amelyek hatalmas károkat okoztak országszerte. Bízom benne, hogy ezek az extrém forró nyarak idővel enyhülnek, és visszatér az éghajlatnak megfelelő, esősebb tavaszi és őszi időjárás – hiszen a májusi eső tényleg aranyat ér.

Tarjányi Lili (31)

– A Homokhátságon ma az egyik legnagyobb kihívás a vízhiány.
Az elmúlt évtizedekben a talajvízszint több métert süllyedt, a csapadék mennyisége csökken, miközben a hőmérséklet folyamatosan emelkedik. A sekély gyökérzetű fafajok – például a nyárfák és a kocsányos tölgy – egyre nehezebben érik el a talajvizet, ami növekedésük visszaeséséhez és legyengülésükhöz vezet. Erdészként ezen a helyzeten csak tudatos, szakmai munkával tudunk javítani. Olyan technológiákat alkalmazunk, amelyek segítik a víz megtartását a talajban – például teljes talajelőkészítést, mélyforgatást és azonnali ültetést. Emellett a klímához jobban alkalmazkodó fafajokat és származásokat részesítjük előnyben, hogy az új erdőállományok hosszú távon is életképesek maradjanak. Fontos hangsúlyozni, hogy az erdők nem a vízhiány okai, hanem a megoldás részei. A fák árnyékolnak, javítják a talajszerkezetet, segítik a víz mélyebb rétegekbe jutását, és mérséklik a hőmérsékletet. Víz nélkül nincs erdő – de felelős gazdálkodással az erdő képes visszatartani a vizet, és élhetőbbé tenni a Homokhátságot.

Magony Ádám (31)

– A növények mellett ránk, emberekre is hatással van a szárazság. Engem kifejezetten megviselnek a szélsőséges körülmények. A csapadékmentes időjárás miatt jelentősen elhúzódik az allergiás időszak, és a száraz, pollennel teli levegő nagyon megterheli a szervezetemet – főleg, ha nem kezdem el időben a szükséges óvintézkedéseket.

Lehóczki László (33)

– Természetjáróként és vadászként közelről is látom a csapadékhiány következményeit. A mezőgazdasági területeken hatalmas erőkkel küzdenek a szárazság ellen kutakkal és öntözőrendszerekkel. A termésnek ez jót tesz, de úgy érzem, hosszú távon tovább fokozhatja az elsivatagosodást. Sajnos a vadállományon is érezhető a vízhiány hatása, ezért mindent meg kell tenni, hogy ivóvizet biztosítsunk számukra.

Dankó Dominik (26)

– Norvégiában élve a szárazság kevésbé jellemző, hiszen itt rengeteg eső esik. Ugyanakkor a helyiektől gyakran hallani, hogy a nyarak egyre korábban kezdődnek és szárazabbak, mint korábban. Idén például sokszor elmaradt a megszokott heti egy-két esős nap, és akár egy-két hétig sem esett. Mindez különösebb kellemetlenséget nem okozott, ellentétben Magyarországgal, ahol emlékeim szerint nagyon megterhelő tud lenni a száraz, meleg idő.

Katona Attila (35)

– Gazdálkodóként idén a kajszibarackosomban tapasztaltam leginkább a vízhiány hatásait: sorra száradtak ki a fák. Tavaly telepítettem szőlőt is, és bár rendszeresen locsoltam, így is sok tőke elpusztult. Ha ez a szárazság évről évre fokozódik és nem lesz megfelelő csapadék utánpótlás, nagyon nagy bajban leszünk.