– Miért gyakoriak a félreértések férfiak és nők között?

– A félreértések leggyakrabban abból adódnak, hogy másképp közelítünk a problémákhoz. A nők a kapcsolat megerősítése és az érzelmek megosztása miatt kezdeményeznek beszélgetést, míg a férfiak inkább a megoldáskeresésre fókuszálnak. Így előfordulhat, hogy a nő csak meghallgatást vár, a férfi viszont azonnal tanácsot ad, amit a nő úgy élhet meg, hogy nem figyelnek rá igazán.

– Miben különbözik a két nem érzelmi kifejezésmódja, és hogyan lehet ezeket jól értelmezni?

– Általánosságban a nők nyíltabban fejezik ki érzéseiket szavakban és gesztusokban, a férfiak pedig gyakran tettekkel mutatják ki törődésüket, például azzal, hogy segítenek valamiben, vagy megoldanak egy helyzetet. Fontos, hogy a párok megtanulják: nem biztos, hogy azonos a szeretetnyelvük. Viszont a szeretet megnyilvánulása attól nem kevésbé értékes, ha esetleg a miénktől eltérő formát ölt. Akinek például az együtt töltött minőségi idő a szeretetnyelve, azt hiába halmozza el ajándékokkal a párja, elhanyagolva érezheti magát.

– Sokan mondják, hogy a nők túlmagyaráznak, a férfiak pedig bezárnak. Mi állhat a háttérben?

– Ez inkább kommunikációs stílusbeli különbség. A nők részletesebben fejezik ki magukat, hogy biztosan megértessék az érzéseiket, míg a férfiak gyakran rövid, tényszerű válaszokat adnak, vagy visszahúzódnak, ha nem találják a megfelelő szavakat. Sokszor a szocializáció áll a háttérben: a lányokat az érzelmek kifejezésére, a fiúkat inkább a visszafogottságra bátorítják.

– Milyen szerepe van a neveltetésnek és a társadalmi elvárásoknak a kommunikációban?

– Óriási. Már gyerekkorban más üzeneteket kapnak a fiúk és lányok: a lányoknak engedélyezett a sírás és az érzések kifejezése, a fiúkat pedig arra nevelik, hogy erősek legyenek és ne mutassanak gyengeséget. Ezek a minták felnőttkorban is meghatározzák a kommunikációt.

– Hogyan lehet elkerülni a félreértéseket a párkapcsolatban?

– Az egyik kulcs a nyílt, egyszerű és konkrét kommunikáció. Nem szabad feltételezni, hogy a másik magától érti, mire gondolunk. Ha kimondjuk, mire van szükségünk, sok felesleges konfliktust elkerülhetünk. Ugyanilyen fontos a meghallgatás: nem csak válaszolni, hanem valóban odafigyelni a másikra.

– Léteznek fordítói kulcsok a jobb megértéshez?

– Igen. Az egyik leghasznosabb technika az úgynevezett én-üzenetek használata, amikor a saját érzéseinkről beszélünk, nem a másikat hibáztatjuk. Például: „Amikor nem nézel rám beszélgetés közben az az érzésem, hogy nem vagyok fontos számodra.”

– Milyen jelekből ismerhető fel, hogy nem értik meg egymást a felek?

– Ilyen jelek például a visszatérő félreértések, gyakori sértődöttség, elhallgatott feszültség, vagy amikor az egyik fél inkább kerüli a beszélgetést, mert úgy érzi, úgysem érdemes.

– Milyen generációs különbségek tapasztalhatóak a kommunikációban?

– A digitális eszközök használata miatt sokat kommunikálnak írásban, chat-felületeken, ami gyors és praktikus, de hiányoznak belőle a nonverbális jelek, mint például a mimika vagy a hangszín. Emiatt könnyebben alakulnak ki félreértések. Ugyanakkor a nyitottság és az érzelmek vállalása erősebben jelen van manapság, mint az korábban jellemző volt. Gyakori például, hogy emotikonokkal pótolják, amit szóban nem mondanának ki.

– Vezethet a vita win-win (nyertes-nyertes) helyzethez?

– Igen, ha a vita célja nem a győzelem, hanem a megértés. Hasznos, ha időnként visszatükrözzük a másik mondandóját, például: „Azt hallom, hogy neked ez azért nehéz, mert… jól értem?” Ez csökkenti a feszültséget, és segít, hogy a másik valóban meghallva érezze magát.

– Mi az az egy tanács, amit mindkét nemnek érdemes lenne megfogadnia?

– Ne feltételezzük automatikusan, hogy a másik rossz szándékból cselekszik vagy mond valamit. Ha jóindulattal próbáljuk értelmezni a másik szavait, sokkal könnyebb elkerülni a sértődést és a konfliktust. Talán épp ez lehet a legtöbb kapcsolat közös nyelve.

Fotó: Femina