Az idei pedagógusnapi ünnepségen 25 éves nevelő-oktató munkájáért Elismerő Oklevelet vehetett át. Ez a díj szakmai pályafutásának egyik kiemelkedő mérföldköve, amely méltó elismerése annak a több évtizedes, lelkiismeretes és szeretetteljes munkának, amely során diákjai fejlődését és boldogulását mindig első helyen tartotta. 

Békéscsabán született, édesanyja gyermekpszichiáterként dolgozott, nagyapja pedig járási tanítóként, majd a szegedi pedagógiai tanszék vezetőjeként szolgálta a nevelés ügyét. A pedagógusi hivatás szeretete így már gyermekkora óta körülvette. Bár fiatalon állatorvosi pályáról álmodott, az élet más irányt mutatott: Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági szakközépiskolát végzett, technikusi képesítést szerzett, majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógiai alapszakán tanult tovább, később egyetemi szintű gyógypedagógiai tanulmányokkal bővítette tudását. 

Felsőoktatási tanulmányai alatt kertészetben vállalt munkát, ami nemcsak anyagi biztonságot nyújtott számára, hanem megerősítette benne a kitartás, a szorgalom és a gondoskodás értékeit, amelyeket később a pedagógusi hivatásban is sikerrel kamatoztatott. 

Az áttörést egy nyári, bentlakásos tábor jelentette, ahol autizmussal élő gyermekekkel foglalkozott segítőként. Az élmény megérintette, minek hatására az értelmileg akadályozott gyermekek kerültek figyelme középpontjába. Akkoriban még nem volt az egyetemen autizmus szakirány, így saját tapasztalataiból, megfigyeléseiből és folyamatos önképzésből merített tudást. 

Pályafutását a szegedi Sólyom utcai iskolában kezdte, ahol tíz éven át dolgozott autista gyermekekkel. Később családjával Kiskunfélegyházára költözött, és a helyi Waldorf iskolában kezdett tanítani. Innen a kecskeméti Autizmus Centrumba került, jelenleg pedig a Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény  gyógypedagógusaként bizonyítja nap mint nap, hogy a szeretet és az odafigyelés képes hidat építeni a világok között. Szabadidejében szívesen kirándul, kempingezik, zenét hallgat és kertészkedik. 

Mihály meggyőződése, hogy a jól funkcionáló autizmussal élők teljes értékű életet élhetnek, ha megfelelő támogatást és érzékeny mentorokat kapnak. Úgy véli, a társadalmi elfogadás kulcsa az érzékenyítés és a korai felismerés, ezért különösen fontosnak tartja, hogy az óvodákban és iskolákban felkészült szakemberek támogassák őket. Ami pedig az érzékenyítést illeti, jószívvel ajánlja a Ben X című filmet mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni az autizmus világát. 

Mézes Mihályt közvetlen, humorral megáldott személyisége és képessége arra, hogy meglássa minden gyermekben az értéket, a lehetőséget, kiemeli a pedagógusok sorából.