– Mennyire sürgető problémára keresi a választ a klímaalkalmazkodás kérdésköre?

– Még az 1990-es évek végén jelent meg egy egyébként a 80-as években (negyven éve!) Németországban írt könyv az erdőkről: arról, hogy olyan mértékben pusztítjuk őket, ami hamarosan tapasztalható változást fog eredményezni a Föld klímájában. Az idő pedig igazolni látszik az akkori tapasztalatokból egykor levont szakmai következtetést. Most már nem elég csak elgondolkodni rajta, mert most már cselekedni kell. Úgy tűnik azonban, hogy mára az ember sokkal kevésbé diktálhat, mint amennyire alkalmazkodnia szükséges. Halaszthatatlanul meg kell tanulnunk megélni azt az újfajta életmódot, amit a klímaalkalmazkodás szó takar.

– Valószínűleg erre a következtetésre jutottak a jogalkotók is, mert alig egy éven belül több olyan jogszabály is életbe lépett, amely azt a szándékot tükrözi, hogy a települési zöldfelületek komolyan vett eszközökké váljanak. Melyek ezek a jogszabályok és mit mondanak?

– A közelmúltban több olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek láthatóan szorosan egymásra épülve fogalmaznak meg normákat, tiltásokat és kötelezettségeket annak érdekében, hogy a klimatikus viszonyok alakításában fontos szerepet játszó zöldfelületek minél nagyobb mértékben betölthessék szerepüket.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény deklarálja a zöldinfrastruktúra – azaz különböző zöldfelületek olyan stratégiailag tervezett hálózatának – fogalmát, amely elengedhetetlenül szükséges az emberi élet fenntartásához, így többek között a klíma, a településkép és a környezet védelmének biztosítását szolgálja. Ez a törvény a 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabásnak lehetőségével már állást foglal a zöld környezet védelme mellett. Ez a bírság alkalmazható azon ingatlanok esetében, amelyek tulajdonosai például az ingatlan előtti utcai zöldsávot felszólítás ellenére sem tartják rendben. Mindennek kimondása azért fontos, mert azt teszi egyértelművé, hogy a zöldfelületek a közművekhez és az utakhoz hasonlóan értékkel bíró, a társadalom felé olyan speciális szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, amelyek nem áldozhatók fel bármiért, bármikor, nem tekinthetők gazdátlan települési területeknek. Minden egyes zöldfelületnek felelős gazdája kell, hogy legyen egyéni, vagy közösségi szinten.

A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (ún. TÉKA) mondja ki, hogy adott ingatlan tulajdonosa köteles a településképbe illeszkedő módon gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartásáról, illetve a járda melletti közterületi zöldsáv fenntartásáról. Ez a kötelezettség bizonyos értelemben Kiskunfélegyházán már nem újdonág, mivel a zöldfelület-gazdálkodásról szóló 1/2018.(II.09.) önkormányzati rendelet ezt évek óta lényegében így szabályozza, és ezt évek óta igyekszünk is betartatni.

A TÉKA egyértelműsíti azt is, hogy a közlekedés számára létesített területeken belül a közlekedéshez szükséges burkolatok és közművek építményei mellett a szabad területek rendezettségét zöldfelületek kialakításával és fenntartásával biztosítani kell. Ennek kijelentése azért fontos, mert egyértelműsíti, hogy például az utak számára biztosított területen belül csak a közlekedési felületet képező burkolatok, a vízi- és energiaellátást garantáló közművek építményei, valamint zöldfelületek helyezhetők el. A zöldfelület pedig növények telepítésére szolgáló rendezett és gondozott terület. Nem lehet tehát gyomosodás elkerülése, vagy parkolóhely kialakítása miatt kővel felszórni, vagy burkolattal lefedni. De nem lehet kültéri tárolóhely sem, vagy gazdátlanul magára hagyott rendezetlen terület.

– A közterületeken túlmenően a jogszabályok tartalmaznak-e a telkeken belüli zöldfelületekre vonatkozó szabályokat?

– A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024.(IX.30.) Korm. rendelet a települési zöldfelületeket, közöttük az építési és lakótelkeket minden eddiginél átfogóbban szabályozza. A sok részletre kiterjedő szabály közül csupán néhányat kiemelve, a rendelet kimondja, hogy

• a telek beépítetlen és nem burkolt felületeit zöldnövényzetnek kell borítania, azaz gondozott zöldfelületként kell fenntartani, nem lehet magára hagyott, rendezetlen terület
• a telekre hulló csapadékvizet a telken belül kell hasznosítani, szikkasztani, azaz a csapadékvizet a helyszínen hasznosítani kell
• az ingatlan használójának kötelessége gondoskodni a telek fásszárú növényeinek szakszerű gondozásáról úgy, hogy a növények nem veszélyeztethetnek emberi életet és vagyoni biztonságot
• közhasználatú területen (közterületek és intézmények telke) fát kivágni csak annak rossz egészségügyi állapota, élet- és balesetveszélyesség, vagyonbiztonság veszélyeztetése, vagy szakértői vélemény alapján lehetséges
• a kivágott fát pótolni kell
• egy telek növényzetének – fák, cserjék, évelők – mennyisége az úgynevezett zöldtérfogat számításával köbméterben megállapítható, ennek ismeretében pedig megkövetelhető, hogy építési tevékenységgel érintett adott telken belül a zöldtérfogat értékének el kell érnie az építési tevékenység előtti zöldtérfogat szintjét. Lényegében tehát nem lehet egy építési tevékenységgel letarolni a telek növényállományát

– A jogszabályváltozások alapján érezhetően felértékelődtek a magánszemélyek által gondozott városi zöldfelületek. Kapnak-e segítséget a városlakók mindezek elvégzéséhez?

– Az országos szintű jogszabályok többnyire részletekbe menő előírásokat tartalmaznak, helyenként azonban csak keretszabályokat adnak. Ezekben az esetekben az önkormányzatnak van lehetősége a helyi viszonyokhoz igazodva önkormányzati rendeletben szakmai normákat megfogalmazni. Jelenleg előkészítés alatt van a zöldfelület-gazdálkodásról szóló helyi rendelet ilyen irányú módosítása. Várhatóan figyelmeztetéseket küldenek ki a jövőben a nagyon zavaró helyzetek kezelésére. Jelenleg is sokszor a lakók jelzik, hogy a szomszédos területek rendezetlenek, gondozatlanok. A cél semmiképpen sem bírság kiszabása, hanem az adott probléma megoldása, és az alkalmazkodás megtanulása. Mint eddig, úgy a jövőben is igyekszünk a szakmai segítségnyújtáson túl tevőlegesen is részt venni a magánemberként nehezen kezelhető feladatok elvégzésében.