A Félegyházi Napok kulturális programján megjelenteket Abonyi Szilvia könyvtárigazgató köszöntötte, felidézve, hogy a centenáriumi kiállítássorozat áprilisban Kiskunhalason indult, júniusban Kiskunmajsán folytatódott, s most Félegyházán zárul. Mint mondta, a csaknem hatvan műalkotást a kiskunhalasi Thorma János Múzeum és Bodor Zsófia özvegy bocsátotta a könyvtár rendelkezésére, amelyeket a helyi Bodor-gyűjtemény kiegészítésével láthat a közönség, így teljesebb képet kapva az alkotó munkásságáról.

A Kiskunhalasról, Kiskunmajsáról érkezőket, valamint a félegyháziakat Balla László alpolgármester is köszöntötte.

– Ez a tárlat végigfutott a Kiskunság királydinnyés homokján, ott, ahol az alkotó, Bodor Miklós életének nagy részét leélte. Ezt a sorozatot három település rendezte, Bodor Miklós születésének 100. évfordulója alkalmából. Száz esztendő nagy idő, úgy érezzük, hogy egy ember életében szinte véget sem ér, viszont egy művész életében azonban, másképp számolódik. Így van ez Bodor Miklós esetében is, hiszen vannak itt olyan kedves jelenlévők, akikben még elevenen élnek Miklós bácsival való találkozások emlékei. Mintha tegnap lett volna Félegyházán, Kiskunmajsán, Kiskunhalason, vagy éppen Kámban, az a sok kedves találkozás, szeretetet sugárzó, huncut mosolyú alakjával. Ezek a települések azok, ahol a kiváló rajzművész megfordult, alkotott, értéket hagyott maga után, melynek nyomán láthatjuk, hogy Bodor Miklóst a 20. század legnagyobb magyar grafikusai közt kell számon tartani – fogalmazott.

Kiemelte azt is, hogy a művész pályakezdési évei kétségtelenül városunkhoz kötődik, és van abban valami sorsszerűség, hogy a művészetét idéző emlékkiállítás-sorozat záró akkordját, az indulás helyszínén rendezik.

– A sorozat első kiállítását művészi kiteljesedésének helyén, Kiskunhalason rendezték. Majd következett Kiskunmajsa, egy jelentős állomás életében, és most itt, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kiállítótermében állhatunk meg alkotásai előtt. Itt egy kisebb gyűjteménye is megtalálható az áldott tehetségű rajzművésznek. Ez az anyag kevésbé ismert a Bodor tisztelők előtt, így érdemes alaposan megszemlélni ezen alkotásokat, hogy minél teljesebbé váljon Miklós bácsi életműve – emelte ki.

Beszédében megemlékezett Csenki Tibor grafikusművészről is, aki nemrég hunyt el, és aki szoros barátságot ápolt Bodor Miklóssal.

– Néhány napja kaptuk a hírt, hogy Miklós bácsi egyik legkedvesebb félegyházi barátja, aki nagyon készült erre a mai alkalomra, elment a mester után. Csenki Tibor, a tehetséges grafikusművész, Miklós bácsi után vette át a Holló Kör vezetését egy rövid időre. Amikor visszatért Kanadából, újra beilleszkedett a kör életébe, megtalálta a közösségét, de a közösség is őt. Az ő emlékére állítottuk ki azt a festményt, amely Bodor Miklós kertjét ábrázolja, mellyel egy kámi látogatás emléke idéződik fel – mondta meghatottan.

A tárlatot megnyitó Szakál Aurél, aThorma János Múzeum igazgatója személyes emlékeket is felidézett.

– Sose fogom elfelejteni azt a huncut mosolyt, amellyel Miklós bácsi minden találkozást felejthetetlenné tett – fogalmazott, majd részletesen ismertette a művész életútját: a nagykörűi gyermekkortól a félegyházi induláson és a majsai éveken át egészen kiskunhalasi kiteljesedéséig, majd a dunántúli alkotóévekig.

Megtudtuk, hogy Bodor Miklós 1925. június 12-én született a Tisza partján fekvő Nagykörűben. Tizenkét éves volt, amikor Edvi Illés festőművész felismerte tehetségét és megosztotta vele a művészi lét örömeit.

Az 1956-os forradalmat követően sokat alkotott, illetve a kiskunfélegyházi képzőművészeti szakkört látogatta, majd jó évtizedig a Holló László Képzőművészeti Kört szervezte. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomáját a 60-as évek elején. Ekkor már rendszeresen kiállított megyei tárlatokon is. Leginkább akvarelleket és olajképeket készített, de grafikákkal is reprezentálta és egyúttal le is zárta az 1963-as tárlata a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. 1973-ban megkoronázta sikereit egy önálló félegyházi kiállítással, amelyet azóta is kísértek kecskeméti és szegedi tárlatok.

1979-ben ismerkedett meg Szász Zsófiával, akivel közös életet kezdett és kiköltöztek a Móricgát határában elterülő pusztába. 1982-ben elnyerte a Bács-Kiskun Megyei Tanács ösztöndíját, ami alapján a Kiskunsági Nemzeti Park területén lévő növény- és állatvilág, valamint a táj jellegzetességeinek megörökítése volt a feladata. 1984-ben Kiskunhalasra, majd a rendszerváltást követően a Vas megyei Kámba költözött, ahol pasztell- és olajképek festésére állt át. A 2000-es években ismét grafikákat készített szintézisbe vonva a pasztellképek színeit és a tónus nélküli kontúrrajz technikai megoldásait. 2001-ben tárlat nyílt Kiskunhalason, melynek célja a grafikáinak áttekintése és a jelentősebb képek bemutatása volt. 2010. július 18-án hunyt el.

A rendezvényen felszólalt Bodor Zsófia özvegy is, aki meghatottan köszönte meg mindazoknak a munkáját, akik a három városban létrehozták a centenáriumi tárlatokat.

– Nagy dolog, hogy megérhettük: Miklós munkái újra közönség elé kerülhettek. Hiszem, hogy mindez olyan értéket képvisel, amely méltó helyet biztosít férjem életművének – mondta.

A tárlaton kiállított alkotások látványosan visszaadják Bodor Miklós tehetségét, szenvedélyességét és sokoldalúságát. Kompozíciói a Duna-Tisza köze művészeti topográfiájában önálló egységet, sajátosan egyéni színt jelentenek: a kék szamárkenyér, a Mária-szobrok, feszületek, tornácos házak, tanyák vonallal megrajzolt formái életet sugároznak. A kék szamárkenyeret, annak rendezettségét olykor különös módon kiemelő alkotásai, lenyűgözően tükrözik a világ, rendszerességét, tökéletességét.

A kiállítás anyagában korai tusrajzok, akvarellek, valamint ritkábban látott félegyházi alkotások is helyet kaptak. A válogatás így nemcsak a művész gazdag életművének sokszínűségét tárja fel, hanem alkalmat ad arra is, hogy a látogatók bensőségesebb képet kapjanak Bodor Miklósról, akit joggal tartanak számon a 20. század magyar grafikai művészetének kiemelkedő alakjai között.

A megnyitó művészi hangulatáról Szeriné Bíró Ágnes és Varga Viktor, a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai gondoskodtak.

A Bodor 100 Emlékkiállítás a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban látogatható szeptember 15-ig.