Az MI-eszközök (pl. Midjourney, Veo 3, Gemini) látványosan fejlődtek, így a hamis, de meggyőző tartalmak egyre elterjedtebbek. Például a TikTok-videós Nikolai Savic azt sérelmezi, hogy kreatív munkáit MI-generáltnak címkézik, pedig csak kisebb javításokra használ gépi segítséget – ez rontja a hírnevét.

A reklámiparban szintén nő az MI-használat: több hirdetés (pl. Kalshi, Coign, Ritual) teljes egészében mesterségesen készült, de ezt sokszor nem tüntetik fel, vagy csak alig észrevehető vízjelekkel. Bár a YouTube, Meta és Google különböző szabályokat vezettek be a címkézésre, ezek következetlenek és nem mindig kötelezőek.

A technológiai ipar igyekszik közös szabványokat kialakítani, például a C2PA tanúsítványrendszerrel, amely megmutatná, hogy egy tartalom MI-vel készült-e. Ugyanakkor szakértők szerint ezek a metaadatok könnyen törölhetők, így nem nyújtanak teljes biztonságot.

A tét nagy: ha a felhasználók nem tudják megkülönböztetni a valódit a hamistól, csökken a bizalmuk – nemcsak a tartalmakban, hanem a platformokban is.

forrás: sg.hu

fotó: noizz.hu