– A mesterséges intelligencia egy ember által készített szoftver, ami statisztikai alapon működik: hatalmas mennyiségű információból választja ki a legvalószínűbb választ. Az MI alapvetően az internetről és a felhasználókkal folytatott interakciókból tanul, de emiatt előfordulhat, hogy pontatlan vagy félrevezető válaszokat ad. Ezért fontos, hogy az MI által adott információkat mindig ellenőrizzük – szögezi le Kiss Gábor oktató.

Hozzáteszi azt is, hogy ma már szinte mindenhol – oktatásban, kutatásban, képszerkesztésben, sőt még a géntechnológiában is – használják valamilyen formában a mesterséges intelligenciát.

Az MI már az iskolapadokban ül

– Az MI segíthet információkeresésben, verselemzésnél, esszéírásban, logótervezésben, de az orvostudományban is egyre nagyobb szerepe van. Tanárként a mindennapi munkám során feladatgenerálásra, algoritmusírásra használom. Például ha egy komplexebb feladatot kell csinálni, akkor ahhoz a grafikai összetevőket, logókat, képeket legeneráltatom vele. Megíratom a mintaszöveget a feladathoz, hogy ne kelljen annyit gépelni, így időt spórolok. Száz százalékban azonban nem bízom rá a feladatot, a kapott választ, leírást mindig ellenőrzöm, javítom, mielőtt odaadnám a diákoknak – részletezi az oktató.

A szoftverfejlesztő és –tesztelő specializáción tanuló fiatalok arról is mesélnek, hogyan és mire használják a tanulás során az MI-t.

– Az órai munkán, a projektfeladatokban nagy segítséget jelent. Ötletet ad, hogyan kezdjünk neki a probléma megoldásának, összegzi az információkat. Programozáshoz is jól lehet használni, komplett kódokat gyorsan ír, csak néha kell belejavítani. Nem veszi át, de gyorsítja a munkát. Emellett, ha olyan javaslatot, választ ad, amit eddig még nem ismertünk, akkor azt elmagyarázza, így új ismerteket is szerzünk – összegzi Molnár Károly tanuló, aki az MI mobilalkalmazás fejlesztési vonalán próbálkozott már saját fejlesztéssel is.

Monostori Márk azt is hozzáteszi, hogy nemcsak használ, hanem fejleszt is MI-t. A projektórákon készített már saját szövegfelismerő alkalmazást, amely a magyar Wikipédiáról keres válaszokat.

Szabó Máté az angol nyelven oktatott tantárgyaknál is hatékonyan használja az MI-t: kivonatokat készít a hosszabb tételekből, vagy az elsajátított tudás ellenőrzésére kvízeket kér a géptől.

A fiatalok azonban veszélyesnek is vélik az MI használatát. Ahogy Károly fogalmaz, ha túlzásba viszik a fiatalok, például az általános iskolás korosztály a használatát, akkor nem alakul ki náluk az a logikus gondolkodás, amit egy matematikai feladat megoldása során elsajátítanának. Máté az elbutulás veszélyét is kiemeli, hiszen ha egy gép megcsinálja helyettük a feladatot, akkor miért gondolkodnának. Márk arról is beszél, hogy a közösségi médiában egyre népszerűbbek az MI generált tartalmak, amik megölik az emberi kreativitást.

Forradalmat hozhat az oktatásban is

A PG tanulói és oktatójuk is egyetértenek abban, hogy a mesterséges ész nemcsak mindennapjainkat, hanem az oktatást is átalakítja.

– Az oktatásnak most már nem az a feladata, hogy információkat adjon át tömkelegével, hanem arra megtanítani a diákokat, hogy hogyan tudnak információt szerezni, pláne programozásban, ahol 5 év alatt rengeteget fejlődik a világ. Az MI pedig tökéletes erre, így elkerülhetetlen a használata – emeli ki Kiss Gábor.

Hozzáteszi azt is, hogy az informatikai képzések folyamatosan átalakulnak és új szakmák születnek majd, hiszen olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek jól megfogalmazni a problémát, hogy az MI pontos és hasznos választ adjon.

Véleménye szerint a vizsgáztatás módszere is változni fog. – A jelenlegi szabályozás még tiltja az MI használatát a vizsgákon és számonkéréskor, hiszen arra vagyunk kíváncsiak, hogy a diák mit tud és nem arra, hogy a mesterséges intelligencia, de ez idővel változni fog. Az életszerű vizsgakörülmények felé haladunk és mivel már napi szinten használjuk az oktatásban is, ezért várhatóan 3-4 éven belül vizsgaszinten is engedni fogják a mesterséges intelligencia használatát – mondta.

Tanár, fotós, diszpécser – ki lesz a következő, akit levált a gép?

A fiatalokat arról is kérdeztük, hogy a jövőben milyen szakmát tűnhetnek el az MI hatására. Egyetértettek abban, hogy az ügyfélszolgálatos, diszpécseri feladatokat várhatóan kiváltja, mivel előre meghatározható, rutinszerű helyzetekről van szó. Ugyancsak munka nélkül maradhatnak azok a programozók, akik egyszerűbb kódírási munkát végeznek.

A diákok arról is beszéltek, hogy a magas felelősségű területek, mint a sürgősségi ellátás, a 112-es hívásfogadás, vagy az orvosi döntések nem kerülhetnek kizárólag MI kezébe, de a kreatív iparban dolgozókat sem válthatja ki, mivel az emberi érzelmek mélységét és történetmesélő képességét nem tudja visszaadni képekben.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként látja saját helyzetét az informatika tanár, hiszen a legújabb MI fejlesztések között találunk virtuális tanárokat is, amelyek képesek egyéni tanmenetet kialakítani a diákok teljesítménye alapján. Kiss Gábor szerint ezek ugyan hasznosak lehetnek, de nem helyettesíthetik a valós tanárokat, mivel a személyes kapcsolatokra ugyanúgy szüksége lesz a diákoknak és az oktatóknak is.

Ember vs. gép – elkezdődött a csendes forradalom

Beszélgetésünkkor szóba került a sci-fik világa is, a Mátrixból és a Terminátor-sorozatból jól ismert önvédelmet tanúsító gépek, a gondolkodó MI, az önálló döntéshozatal. Míg pár éve csak beszéltünk róla, ma már valóság az önvezető autó, az intelligens városi közlekedési rendszer koncepciója, vagy a kvantumszámítógép – ami a jövőben az MI következő nagy ugrását jelentheti.

Ennek kapcsán Márk azt emeli ki, hogy az MI modellek ugyanazokat az idegkapcsolatokat próbálják modellezni, mint amik az emberi agyban történnek. Ezeket az idegkapcsolatokat próbálják különféle matematikai modellekkel leírni, és ezért tud úgy működni, mint egy valódi személy. Mondhatni már lassan odáig jutunk, hogy akár gondolkodni is képes.

Máté hozzáteszi azt is, hogy már létezik olyan MI, amely saját magát másolta át egy háttértárra, majd letagadta, hogy ezt ő tette. Tehát képes hazudni is annak érdekében, hogy védje magát. Véleménye szerint, amíg az energiahálózatot emberek irányítják, a rendszerek bármikor lekapcsolhatók, így nem veheti át az ember feletti irányítást az MI.

Kiss Gábor oktató viszont azt is vizionálja, hogy az energiahatékonyság érdekében egykor MI fogja irányítani az elektromos áram hálózatokat is. – Míg én csak a saját szakterületemen ismerem az információkat, addig a mesterséges intelligencia minden szakterületét képes összegyűjteni. Tehát nemcsak a programozáshoz, hanem mondjuk a hackeléshez is „ért”, és képes lehet arra, hogy feltörjön rendszereket, és sokkal komplexebb adatösszefüggéseket lásson, mint egy ember – fogalmaz.

És hogy mikor jöhet el az MI forradalma? A választ a technológiai fejlődés sebessége adja majd meg.

– 2012 és 2017 között, vagyis 5 év alatt megnégyszereződtek a számítási igények bizonyos szoftvereknél, és most ugyanezt a forradalmat éljük. A mesterséges intelligencia általi számításokhoz olyan szintű kvantum számítástechnikai teljesítmény szükséges, amit most még nem tudunk biztosítani, de néhány nagy tech cég és kutatóintézet már fejleszt ilyen gépeket. Látva az elmúlt időszak technikai fejlődését, úgy gondolom, hogy nem kell sokat várnunk arra sem, hogy elkészüljenek ezek a kvantumgépek – emeli ki Máté.

Lehetőség, nem veszély

A mesterséges intelligencia tehát egy eszköz, amit ha jól használunk, rengeteg területen segíthet. De önmagában nem helyettesíti az emberi tudást és gondolkodást. A beszélgetés résztvevői egyetértenek abban, hogy az MI nem ellenség, hanem lehetőség – de csak akkor, ha felelősséggel, tudatosan használjuk. És ahogy fogalmaznak: gondolkodni akkor is az embernek kell.