Az előadó látványos képekkel illusztrált beszámolója révén a gyerekek megismerhették a Kiskunsági Nemzeti Park lenyűgöző ökológiai sokszínűségét. Szó esett a homokbuckák különleges élővilágáról, a védett területeken betartandó építészeti szabályokról, és arról is, miért fontos, hogy ne kerüljenek tájidegen épületek ezekre a területekre. Kiderült, hogy a legeltetésben a szarvasmarha előnyösebb a juhnál, mivel tarlót hagy maga után, ami kedvezőbb a növényzet megújulása szempontjából.

Kiss Czakó Imre számos őshonos növényt, állatot és gombafajt is bemutatott. Elmondta például, hogy a gyurgyalag a legszínpompásabb madarunk, míg a szalakóták mesterséges odúk segítségével hatékonyan szaporíthatók. Szóba került a kerecsensólyom is, ami hazánk egyik legritkább ragadozó madara, mégis újra megjelent az Alföld több területén.

Az előadás során a természetvédelmi munka gyakorlati oldalába is bepillantást nyerhettek a résztvevők. Megtudhatták, milyen fontos szerepet tölt be a madarak gyűrűzése, ami lehetővé teszi vonulási útvonalaik, telelőhelyeik és veszélyeztetettségük felmérését. A szakemberek rádiós jeladókat is használnak, amik GPS-koordináták segítségével mutatják meg, hol keresnek táplálékot az állatok. Az előadó bemutatta a bogarak, rovarok befogásának módját is, s beszélt arról, hogyan zajlik egy-egy növényfaj fellelési helyének rögzítése, amit leginkább a virágzási időszakban végeznek.

A gyerekek még az ürgebefogás technikájával is megismerkedhettek, valamint hallhattak az idegenhonos invazív fajok – mint például a klímaváltozás hatására az Alföldön is elterjedő kaktuszok vagy az amerikai prérifű – elleni védekezés fontosságáról. Szóba kerültek az autópályák fölött kialakított vadátjárók is, amik lehetővé teszik, hogy az úthálózat miatt szétválasztott élőhelyek állatállományai kapcsolatban maradjanak egymással, ezzel is segítve a szaporodásukat és a populáció fenntartását.

Kiss Czakó Imre kitért arra is, milyen veszélyt jelentenek az elektromos vezetékek a madarak számára: sokan közülük beleakadnak a kábelekbe, és áramütést szenvednek, rosszabb esetben pedig el is pusztulnak. A sérült állatokat a nemzeti parkok és madárvédelmi szervezetek igyekeznek gyógyítani, majd – ha lehetséges – visszajuttatni a természetbe.

A természetvédelmi őrök munkáját ma már különlegesen képzett kutyák is segítik: Samu, a németjuhász például mérgezett csalétkek és tetemek keresésére szakosodott. Az előadó hangsúlyozta, hogy léteznek olyan mérgek, amik az emberi szervezetre is veszélyt jelenthetnek. A nemzeti park munkatársai nemcsak a természet védelmén dolgoznak, hanem az erdő- és gyeptüzek oltásában is részt vesznek – ahogy tették azt a 2012-es bugaci erdőtűz idején is. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a természet képes megújulni, ennek folyamata emberi léptékben akár egy emberöltőt is igénybe vehet.

Az előadás végén Imre praktikus tanácsokat adott a gyerekeknek arról, hogyan segíthetik ők is az élővilág megőrzését: madáretetők és odúk kihelyezésével, fecskéknek sárgyűjtő helyek létrehozásával, madáritatók elhelyezésével, komposztálással, valamint a környezettudatos közlekedés – kevesebb autózás, több séta és biciklizés – előtérbe helyezésével.

Az élvezetes, tartalmas és szemléletes előadás végén a gyerekek nagy tapssal köszönték meg az előadó munkáját – és nem utolsósorban azt a mindannyiunk számára létfontosságú tevékenységet, ami a természetünk védelmét szolgálja.