Az előadásból kiderült, hogy a gyermekkori válogatósság gyakori jelenség. Az eleinte mindent elfogadó gyermekek kétéves koruk körül gyakran elkezdenek válogatni, ami összefügg a neofóbiával, vagyis az ismeretlen ételektől való félelemmel. Ez a jelenség egészen hatéves korig is eltarthat.

– Ezt úgy lehet észrevenni, hogy elkezd beszűkülni a gyerekek táplálkozása, és elkezdik inkább csak a fehéres, világosbarnás ételeket elfogadni, mert ezeket tekintik biztonságosnak – hangsúlyozta a szakember.

Kiemelte azt is, hogy több tényező is előrevetíti azt, hogy ovis korra a gyermek válogatóssá válik-e. Például az édesanya táplálkozása a várandósság alatt és az, hogy a baba szoptatott, vagy tápszeres táplálásban részesült.

– Az étkezési szokások már a várandósság és a szoptatás alatt is kialakulnak: az anya által fogyasztott ételek ízei az anyatejen keresztül megismertethetők a babával, míg a tápszeres babák esetében a tápszer íze lesz meghatározó. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akik legalább 3 hónapos korukig szopiztak, több zöldséget fogadnak el 2-8 éves korban – mondta.

Hozzátette azt is, hogy a válogatósságot a rossz kínálási gyakorlat, az étellel kapcsolatos rossz élmény, például félrenyelés, és a szülői magatartás is befolyásolja. A darabos ételek késői bevezetése szintén válogatóssághoz vezethet, hiszen van egy érzékeny időablak, általában 9 hónapos korig, amikor a rágási reflexek még segítik az étkezést. Ha ez az időablak kimarad, később nehezebb megtanítani a gyermeket rágni.

A zöldségszeretet kapcsán arról is beszélt, hogy a gyermekek veleszületett módon az édes ízeket preferálják, mivel az anyatej is édes. A keserű ízű zöldségek, mint a cukkini, kevésbé kedveltek, de az ismételt kínálás segíthet a megszerettetésükben. Általában 17 kínálás szükséges ahhoz, hogy a gyermekek egy új ételt elfogadjanak.

Kitért arra is, hogy nemcsak a kóstoltatással, hanem a szenzoros tapasztalásokkal is segíthetjük, hogy gyermekünk megszeresse a zöldségeket. Fontos, hogy az új ételek bemutatása játékos, felfedező jellegű legyen, és ne társuljon kényszerrel.

– Másfél-kétéves korban a gyermekek felfedezőkké válnak. Hagyjuk, hogy megfogják, megszagolják, pakolgassák, nézegessék az ételt. Számukra az is egyfajta ismerkedés, hogy megérintik a különböző zöldségeket, vagy mesekönyvekben, zenében hallanak róluk, kiszínezik, vagy bevásárlásnál ők teszik a kosárba. Az erőltetett kóstoltatások és a kötelező étkezések viszont negatívan befolyásolják a zöldségszeretetet, így ezeket jobb mellőzni – javasolta.