Ezek az apró műanyag részecskék befolyásolhatják a sejtfunkciókat, a termékenységet, valamint a légző- és emésztőrendszert, de hatásaikról még kevés megbízható adat áll rendelkezésre. A 2027-ig tartó kutatás célja annak feltárása, hogy milyen tényezők – például mennyiség, expozíciós idő vagy összetétel – befolyásolják az esetleges egészségkárosító hatásokat.

Az SZTE kutatói különböző tudományterületekről érkezve dolgoznak a problémán: a kémiai és fizikai intézetben a nanoműanyagok kimutatását fejlesztik, a gyógyszerésztudományi karon a szervezetbe jutásukat vizsgálják, míg a biológiai és orvosi kar kutatói azt elemzik, hogyan befolyásolják a sejtek működését. Az Állam- és Jogtudományi Kar szakértői a kutatási eredmények alapján új szabályozási javaslatokat dolgoznak ki.

A projekt nemzetközi partnerei is kulcsszerepet vállalnak: a Cambridge-i Egyetem fejlett mikroszkópos technológiájával segíti a vizsgálatokat, míg az Ulmi Egyetem organoid sejtkultúrákat alkalmaz a nanoműanyagok hatásainak modellezésére. A kutatás 400 millió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.

forrás: MTI