– Milyen aktuális munkák zajlanak ezekben a hetekben a földeken?

– A tavaszi fejtrágyázások februárban elkezdődtek, azóta a gazdálkodók többsége már befejezte az első körös tápanyagutánpótlást. Ezzel párhuzamosan sokan a szervestrágya kijuttatását is elvégezték, amit azonnal bedolgoznak a talajba. Jelenleg az alapművelés, vagyis szántás és középmély lazítás zajlik azon gazdálkodók körében, akik ősszel nem végezték el ezeket a munkákat. Emellett több gazdaságban folyamatban van a talaj hengerezéssel történő lezárása is. Az őszi káposztarepce termesztésével foglalkozó gazdálkodók pedig – a kedvező időjárás hatására – hamarosan elvégzik a rovarölőszeres kezeléseket.

Március végén-április elején indulnak a magágykészítések, amit a tavaszi kultúrák vetése követ. Ezen kívül az őszi kalászosok gyomirtása és gombaölőszeres kezelése is esedékes, ahol az szükséges.

– Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a gazdáknak?

– Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárás komoly problémákat okoz a mezőgazdaságban. A hőmérséklet-ingadozások, a csapadékhiány és az aszály kedvezőtlenül befolyásolják a terméshozamot és annak minőségét. Száraz talajviszonyok között a tápanyagok hasznosulása csökken, ami rontja a tavaszi fejtrágyázás hatékonyságát és a gazdasági megtérülést is. Ezen kívül az enyhe teleket nagy számban élték túl a kártevők és kórokozók, ami tovább nehezíti a védekezést.

– Hogyan lehet alkalmazkodni a változó körülményekhez?

– A válasz több irányból is megközelíthető. Az egyik legfontosabb feladat a regeneratív és vízmegőrző talajművelési technológiák elterjesztése. Alapvető elvárás, hogy a jelenlegi és a jövőbeni gazdálkodók megismerjék ezeket a módszereket. Ennek érdekében a Tangazdaság idén számos nyílt előadást szervez, ahol az érdeklődők részletesebb információkhoz juthatnak.

Bár sok gazdálkodó – főként az idősebb generáció tagjai – ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez, az új környezeti kihívások már nem indokolják a régi megközelítések alkalmazását.

Legmelegebb évek Magyarországon országos átlagban 1901 óta
Forrás: HungaroMet

1901 óta a legmelegebb évek az elmúlt 25 évben fordultak elő, és az utóbbi két év volt a legforróbb. Ez világosan mutatja, hogy a változtatás elkerülhetetlen: aki nem alkalmazkodik, nagyobb eséllyel termel veszteséget, ami akár a vállalkozása megszűnéséhez is vezethet. Véleményem szerint a változtatásra nyitott gazdálkodóknak kulcsfontosságú a költséghatékonyság és a fenntartható gazdálkodás. Az optimális talajművelési időszakok kihasználása alapvetően meghatározza a gazdaság sikerességét. A nyári hőség idején például nem célszerű mélyen hozzányúlni a tarlókhoz, mivel ez növeli a vízveszteséget és az üzemanyagköltségeket. Ezzel szemben egy sekély tarlóhántás segíthet a talaj kapillárisainak lezárásában, csökkentve ezzel a párolgást.

– Milyen módszerek kerülnek előtérbe?

– A hengerezés egyre inkább előtérbe kerül, mivel ez hatékonyan mérsékeli a nedvességveszteséget a különböző műveletek után. Emellett a biodiverzitás növelése is kiemelt szerepet kap a növénytermesztésben. A különböző vízigényű növények váltogatása jobb terméseredményekhez vezethet. Az őszi vetésű kultúrák arányának növelése is egyre inkább jellemzővé válik, mivel ezek a növények még a nyári forróság előtt beérnek, így kevésbé szenvednek az aszálytól, mint a tavaszi kapásnövények, például a kukorica vagy a napraforgó.

– Milyen jövő vár a mezőgazdaságra és a gazdálkodókra?

– Úgy tűnik, a mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy a gazdálkodók képesek-e felismerni a változtatás szükségességét, és alkalmazzák-e a modern, fenntartható módszereket. Az alkalmazkodás elengedhetetlen, hogy a termelés jövője biztosítva legyen, és a gazdálkodók sikeresen védekezzenek a változó környezeti feltételek közepette.

Fotó: Pixino