A péntek 13 sokak számára balszerencsés nap. A babona eredetét illetően többféle elmélet is létezik: van, amelyik a keresztény kultúrából ered, van, amelyik a középkori Franciaországhoz kapcsolódik.

A szerencsétlen 13-asra a Biblia akképpen adhat magyarázatot, hogy az utolsó vacsorán 13-an voltak jelen. Mások szerint a 13-as szám a Jézust eláruló Júdásra utal, aki az utolsó vacsorán 13.-ként foglalt helyet az asztalnál. A pénteki nap magyarázata is a keresztény hagyományban gyökerezhet: pénteken feszítették keresztre Jézust, és péntek volt az a nap is, amikor Éva odaadta Ádámnak a tiltott gyümölcsöt.

Magyarázatot a középkori történelemben, a francia lovagrend kapcsán is találunk. A templomosok feloszlatásának a napja 1307. október 13-ára esett. IV. Fülöp ezen a pénteki napon tartóztatta le Jacques de Molay-t, a Templomos Lovagok vezetőjét és a lovagrend tagjait.

A teóriák megoszlanak, azonban az az egy biztos, hogy a babona ma is tartja magát, és sokak számára a péntek 13 a legszerencsétlenebb nap az évben. E naphoz több furcsa hiedelem is kapcsolódik, amik mind balszerencsét hozhatnak, így jobb elkerülni azokat. Péntek 13-án nem szabad szerződést, üzletet, vagy házasságot kötni, ugyanis az szerencsétlen jövőt jelez előre. Balszerencsével jár az is, ha ezen a napon eltörjük a tükröt, vagy kiborítjuk a sót a sószóróból. Egyes hiedelmek szerint fésülködni és fodrászhoz menni sem érdemes ilyenkor, ugyanis kihullhat a hajunk. A babonás emberek számára a legnagyobb katasztrófát pedig az jelenti, ha ezen a napon fekete macskát látnak. Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy a „sátánista boszorkányok társai” képesek ártani az embereknek.

És ha már boszorkányokról van szó, el is érkeztünk a Luca-naphoz, ugyanis a hiedelem szerint ezen a napon és éjszakán a szokásosnál sokkal erősebbek a természetfeletti erők hatásai, így ilyenkor könnyebb a jövendőmondás és a boszorkányokkal való találkozás. Nincs is szükségünk másra csak egy Luca-székre, és mi magunk is megláthatjuk a vén banyákat. A szék faragása az egyik legnevezetesebb népi szokás. A szék, melyet kilenc féle fából készítettek, egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből áll. Hagyományosan 13 napig készült és karácsony estéjére fejezték be. Nem véletlenül, hiszen a hagyomány szerint a székre állva annak tulajdonosa megláthatta a falu boszorkányait az éjféli misén. Ezután a Luca-széket el kellett égetni, nehogy rontást hozzon a házra.

Ahogy péntek 13-ához, úgy Luca-naphoz is több balszerencsés dolog köthető. Ilyenkor nem szabad semmilyen házimunkát végezni. Tilos szőni, fonni, varrni, mert azzal bevarrták a tyúkok fenekét egész évre. Tilos volt kölcsönadni bármit is, mert az egy évre elvitte a szerencsét.

E naphoz több olyan szokás is kapcsolódik, amely a gyermekek és a hajadonok számára is kedves. A Luca-búza ültetés lényege, hogy este, különböző méretű cserepekbe búzát ültetünk, és ha az kikel karácsonyra, akkor bőségesnek ígérkező év elé nézünk. Luca-napján jósoltak is, de nemcsak az elkövetkező év időjárását, hanem a lányok leendő házasságát is. A majdani férj foglalkozását a vízbe öntött ólom formája mutatta meg, nevét pedig a gombócokba főzött cetlik közül az, amelyik először feljött a fazékban. Ha a hajadon lány a disznóól ajtaját is megrúgta, akkor a malacröfögés számából azt is megtudta, hány esztendő múlva megy férjhez.

Ezeket és ehhez hasonló hiedelmeket eleveníti fel a Móra Ferenc Művelődési Központ boszorkányos Luca-napi hagyományőrző programja december 13-án, pénteken. A mulatság szórakoztató formában mutatja be a családok számára az ünnephez kapcsolódó hagyományokat. A 15 órakor kezdődő programon az érdeklődők kipróbálhatják a Luca-napi búzaültetést és a Luca-gombóc főzést. A jövő kifürkészésével egy időben az alkotni vágyó gyerekek különböző ünnephez kapcsolódó tárgyakat és aranyos adventi dekorációkat készíthetnek a Félegyházi Grafikai Kör és a művelődési központ munkatársaival. A családi délutánt a Kalimpa Színház zenés betlehemes előadása zárja 17 óra 30-kor.