Ezt követően Keserű Benedek vette át a szót, akinek előadásából megtudhatta a szép számú közönség, hogy a téli ünnepkör adventtől vízkeresztig tart. Ez az időszak a régi falusi szokások és hagyományok leggazdagabb időszaka volt. Bár mára sok közülük átalakult vagy teljesen feledésbe merült, szerencsére vannak, akik fontosnak tartják a hagyományok újraélesztését és a fiatalabb generációkkal való megismertetését. Ezt a célt szolgálta a Kiskun Múzeum előadása is. 

Keserű Benedek felvázolta a téli ünnepkör fontosabb állomásait. Elmondta, advent a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődő időszak. Elnevezése az (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) a Megváltó eljövetelét hirdető szent időre, az Úr eljövetelére utal. 

Azt is elhangzott, hogy az ünnepkör legismertebb szimbóluma az adventi koszorú, amely a 19. század elejétől, német protestáns területről jutott el hozzánk. Magyarországon az adventi koszorú készítésének szokása az 1980-as évektől terjed el felekezeti hovatartozástól függetlenül, főként a városokban, majd a falvakban is. A koszorún megjelenő gyertyák a hit, remény, öröm és szeretet jelképét testesítik meg. A katolikus egyházban az adventi koszorú gyertyáinak színe a három lila és rózsaszín, ahol a lila szín a bűnbánatot, szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. 

Keserű Benedek arról is beszélt, hogy régebben az Advent böjti időszak volt, nem tartottak hangos mulatságokat és esküvőket sem. A lelki felkészülés bensőséges pillanatai ebben az időszakban a roráték, a hajnali misék, amikor a hívek a hajnali sötétségben indulnak a templomba. 

Az előadó kitért a gyerekek és a diákok védőszentjére, Szent Miklósra is, aki minden vagyonát a gyerekek és a szegények, a bajba jutottak megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. 

Elhangzott még, hogy Luca napjához, ami december 13-án van sok népszokás fűződik. Ilyen például a Luca napon ültetett búza, ami karácsonykor az ünnepi asztalra került. Ha karácsonyra szépen kizöldült, a következő évben jó búzatermés volt várható. A lucaszék készítését ugyancsak ezen a napon kezdték el a legények. Kilencféle fából készült, vasnak nem volt szabad benne lenni. Ha az éjféli misén ráálltak, akkor meglátták a boszorkányt – sorolta Keserű Benedek. 

Előadásából nem maradhatott ki a karácsony, amikor Jézus Krisztus születésnapját ünnepeljük. Az ünnep egyik legfontosabb jelképe a feldíszített fenyőfa, ami hazánkban a 19. század elején honosodott meg először a főúri kastélyokban, majd a városokban és végül a falvakban. A karácsonyhoz fűződő legfontosabb népszokásaink a kántálás és a betlehemezés. Az előadás zárásaként egy a 2000-es évek elején készült kisfilmet is levetített, amely a félegyházi betlehemezést mutatta be. 

Fotó: B. D.