Az előadás elején az igazgatónő röviden ismertette beszámolójának részleteit, és elmondta, hogy Jászfényszaruból kaptak egy felkérést, hogy amennyiben rendelkezésre állnak az adatok, kutassák fel mi lett az onnan érkező városalapítókkal. A kutatás eredményeképpen született meg ez az előadás. Kiskunfélegyháza városalapítói között ugyanis sok jászfényszarui lakos volt.
A kezdetek fő dátumai:

• 1526-os pusztítás során Kiskunfélegyházát lerombolták, és hosszú évekig nem építették újjá a várost.
• 1699-ben egy összeírásban csak pusztaként említették az egykori Félegyházát.
• 1731-ben kezdik benépesíteni a környéket. Ekkor érkeznek meg az első városalapítók, köztük a Jászfényszarból származókkal.
• 1743-ban tartják meg az első szentmisét, és ebben az évben felszentelik Szent István magyar király tiszteletére készített fatemplomot, később kőtemplom építése kezdődik.
• 1744-ben 289 fő lakos volt Félegyházán, ebből 73 fő Jászfényszaruból és 148 fő a Jászságból.
• 202 fő gazda, 78 fő zsellér és 9 fő jelöletlen. A szám nem pontos, hiszen csak férfiak neveit írták fel, nők nem szerepelnek rajta.
• 1745-ben már 218 fő lakost írtak össze.

Városalapítás
1745-től több lehetőséget adott a redempció. A letelepedés után a mindennapi élet elindítása és működtetése volt a fő cél, továbbá az egyházszervezet és templom építése. A település vezetősége 12 főből állt: tisztségviselők, főbíró, kisbíró-perceptor, borbíró, székbíró, hadnagy, tizedesek, nótárius, a tanács pedig 30 körüli főt számlált.
Arról, hogy pontosan hogyan lehetett valaki tag, kevés információ van. Mészáros Márta beszámolt előadásában többek között a 1745-től kezdődő főbírói tisztségviselőkről. Sokáig csak egy jelölt volt, de az 1770-es évekre már több jelölt is pályázott a tisztségre. A legkiemelkedőbb név közülük Horváth
Imre volt, aki több éven keresztül vezette a települést – emelte ki Mészáros Márta.
Egy bemutatott dokumentum szerint akkoriban egy ház és kert 200 rajnai forintba került.
1765 és 1772 között kezdték kimérni a földeket, és 325 redemptus neve került a telekkönyvbe, akik megválthatták földjeiket. Ilyenkor 71 jászfényszarui lakos válthatta meg földjét. A kutatás során érdekességek is kiderültek, ugyanis az akkoriban kiállított halotti anyakönyvi kivonatokban sok 100 év körüli személy adatait is meg lehetett találni.
A gyűjtés során olyan családnevek kerültek elő, amelyek a mai napig megtalálhatók Félegyházán. A városalapítókat a plébániák keresztelői és házassági anyakönyvi kivonataiban is keresték. Itt már több női név került elő, és jobb képet kaptak az akkori lakosságról.

Félegyháza lakosságának száma növekedni kezdett:

• 1752-ben egy hadiadózás keretében írták össze, hogy 244 személy van itt – még mindig csak férfiak neve szerepelt –, és 166 ház.
• 1756-ban már 333 lakás és 4 malom volt.
• 1801-ben már 9100 fő élt Félegyházán, és 1028 ház volt.

Mészáros Márta itt egy érdekességre hívta fel a figyelmet, miszerint akkoriban minden adat a félegyháziakra vonatkozott. Mára viszont a félegyházi halottakat sem lehet teljesen félegyháziként kezelni. Sok ember, aki itt lesz eltemetve, lehet, hogy nem Félegyházán élt, vagy fordítva: aki itt hunyt el, nem itt lesz eltemetve. Továbbá nehéz megítélni az itt házasuló és keresztelt személyek számát is. Sokan ugyanis nem Félegyházán élnek életvitelszerűen, mégis itt tartják esküvőjüket, vagy itt keresztelik meg gyermeküket.

Mit köszönhetünk az alapítóknak?
A 18. század végén egy katonai felmérésnek köszönhetően tudhatjuk, hogy a kezdeti pár száz főhöz képest már 7004 fő lakott Félegyházán. Temploma volt, fallal körülvett temetője, a központjában közösségi háza, tanácsháza és polgárházak voltak a mezővárosban.

Több családot is bemutatott Mészáros Márta előadásában, többek között Horváth Mihály családját, aki 1743-ban költözött be Félegyházára, és gazdaként Csanki Pál házában lakott. A redempcióban fél telket vállalt, de végül megváltotta az egész telkét, és redemptussá vált. 1772 decemberében hunyt el, 85 éves korában. Fia, Horváth Imre továbbvitte a hagyatékát.
Vereb Imre családfáját egy nagy asztalon a közönség is megtekinthette. Majd a város egyik kiemelkedő alakja, Juhász István nyugalmazott tanár családfáját mutatták be, ugyanis a tanár úr felmenői között található az elsőként betelepülő redemptus.
Előadását a már sokszor említett jászfényszarui kisharanggal zárta, amelynek legendája szorosabbá teszi a Félegyháza és Jászfényszaru közötti testvérvárosi kapcsolatot.

B. D.