Az influenza hirtelen kezdődő vírusos megbetegedés, amit láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, általános levertség, és fáradékonyság jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek.

A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), de ronthatja a vese, máj, és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények hörghurut, tüdőgyulladás az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál.

A kórokozó változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot állítanak elő és a megfelelő védelem érdekében évenkénti oltásra van szükség. Az oltóanyagok élő vírust nem tartalmaznak, ezért az oltás következményeként influenza fertőzés / megbetegedés nem alakulhat ki. A védettség általában 2-3 hét alatt fejlődik ki és több hónapig tart, ezért célszerű az oltást a járványidőszakot megelőzően beadatni.

Az influenza elleni védőoltások elsődleges célja az egyéni védelem, a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések, és az influenza okozta halálesetek megelőzése. Különösen ajánlott azok részére, akiknél az influenzafertőzés vagy az ahhoz társuló szövődmények nagy kockázatot jelentenek.

A védőoltást kérje háziorvosától, beadásának pontos időpontjáról pedig a rendelőben tájékozódhat.

A térítésmentes oltások mellett a gyógyszertárakban vényre (esetlegesen munkáltatói költségtérítéssel) influenza elleni oltóanyag beszerezhető. Az influenza elleni széleskörű védekezés érdekében fontos, hogy minél nagyobb számú oltásra kerüljön sor a közlekedési, rendészeti, oktatási, közellátási feladatot teljesítő foglalkozási ágakban, valamint a diákotthonok, kollégiumok lakói és más közösségek tagjai között.